Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotomiai vizsgálata

következő: sztereomikroszkópos elővizsgálat után opakmikroszkópos részletes vizsgálat következik, majd szükség esetén egyes példányokból metszetek készülnek rendes mikroszkópos vizsgálathoz. A Zeissféle SM XX sztereomikroszkópot és a Leitz-féle Ortholux mikroszkópot használtam Panojmk feltéttel (1. ábra). A fotók MF feltét és kamera felhasználásával készültek. A vizsgálatot igen jelentős mértékben meggyorsító új eljárásként a faszenek és fadarabok orientációjához (2. ábra) apró magvakat (Amaranthus caudatus) alkalmaz a módszer." A fa- és faszéndarabokon törésfelületeket hoztam létre a három mikroszkópi irányban.

7 Minden darabot megvizsgáltam mindhárom síkban és elvégeztem az azonosítást.

6 EREDMÉNYEK Az ismertetett módszer alkalmazásával az anyagot a diagnosztikai értékű xylotomiai tulajdonságok alapján a következő kategóriákba soroltam :

9 1. Quercus cf. robur (cf. kocsányos tölgy) 80 db 2. Quercus cf. petraea (cf. kocsánytalan tölgy) 42 db 3. Quercus sp. (tölgy) 2 db 4. Ulmus campestris (mezei szil) 45 db 5. Ulmus laevis (vénic szil) 21 db fi. Stieber József: A magyarországi felsőpleisztocén vegetáció története az anthrakotomiai eredmények (1957-ig) tükrében. Földtani Közlöny. Bp. 1967. 97. 308-317. p. 7. A faszenek mint fosszilis növénymaradványok nem mások, mint fadarabok száraz lepárlásának (redukció) maradékai. Természetes és az ember tevékenységével kapcsolatos tűz is produkálhatja. A faszén kisebb változásoktól eltekintve megőrzi a fa szöveti szerkezetét, elemi szénből áll, kémiailag indifferens, igen jó megtartású növénymaradvány. 8. A pontos meghatározás, a helyes értékelés alapvető feltétele a xylotomia mint segédtudomány eredményeinek ismerete és felhasználása. A ma élő fajokra vonatkozó diagnosztikai xylotomiai kutatás egyre több adatot szolgáltat. A szakirodalom használatán kívül preparátumokat is készítettem recens faanyagból, összehasonlító szövettani tanulmányozás céljára. Mikrotómos és kézi metszeteket készítettem. (Az anyag metszés előtti felpuhítása autoklávban történt főzéssel.) Leitz-féle famikrotómot használtam C késsel. Alkoholsorozatban víztelenítve, chicago kék metakromatikus festést alkalmazva, kanadabalzsamban lefedve készültek a preparátumok. Sárkány Sándor — Szálai István: Növénytani praktikum I. Növényszervezettani gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Bp. 1964. 707. p. 9. cf. — confer, a botanikában közismert jelölési mód a valószínűsítésre. 2. Amaranthus caudatus magba ágyazott faszenek sorozatvizsgálat céljából