Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Timár Eszter — Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése
adatsorokat, mert az alapprobléma közös: a hagyományos módon megoldhatatlannak látszó problémával megbirkózni. Keleti munkamódszerével ezért érdemes éppúgy megismerkedni, mint a demográfiát holtpontról kimozdító Kórösyével, vagy Acsádyéval, aki a történeti források statisztikai lehetőségeinek számbavételével még akkor sem marad el az őt követő generációk mögött, ha utódai számos ponton már korrigálták is számszerű megállapításait. Említeni kellene a statisztikusok között Földes Béléit, a statisztikai eredmények közérthető ismertetésében nem alárendelt szerepet vállaló kartográfus Batschek Ignác, s a kiragadott nevek e sorozatát még lehetne (s illő volna) folytatni, de célunk nem ez. Befejezésül egy más kérdést kell még felvetnünk. Amikor az eddiginél szélesebbkörű forrásbázist keresünk a termelés és élelmezés viszonyainak történeti vizsgálatához, mennyiben támaszkodhatunk a századvég előtt megindult és már századunk elejére európai rangot elért mezőgazdasági kísérletügy tudományos eredményeire? Rendeltetése éppen a hagyományos, a feudalizmusban gyökerező gazdálkodás korszerűsítése volt, tehát szükségszerűen foglalkoznia kellett az új mellett a régivel is. Nincs módunk e helyen körültekintő válaszkeresésre, de a búza esetében szembetűnő példákat találunk. A búza vizsgálatok egyik úttörője, Kosutány Tamás például 201 ún. ,,régi" magyar búza minőségi tulajdonságait elemezte és további, módszeresen felépített minta-vizsgálatokban tárgyalta a búzatermesztés regionális, technológiai, természeti feltételeinek konkrét kihatását a búzák minőségére. 38 Mintáit a bécsi börze idézett minősítési térkéjje szerint csoportosította, már eleve eszerint választva meg őket. Tudva, hogy a búzanemesítés a hatvanas évek „nagy ínsége" után indult meg és két-három évtized alatt csak elszigetelt meliorizációval kell számolnunk, Kosutciny adataira fel kell figyelnünk. Csak a két világháború közötti országterületre, de hasonlóan, a bécsi minősítés szerinti csoportosításban áll rendelkezésünkre Hankóczy búzakatasztere. A nemesített és a ,,régi" fajták tulajdonságait az 1920— 1930-as években szembeállító elemzéséből a régi fajták főbb minőségi tulajdonságai előtűnnek, jól észlelhető regionális differenciáltságban. 39 A Hankóczy és Kosutány adataiban tükröződő szabályszerűségek vajon nem nyújthatnak-e távoli fogódzókat, amikor az eddig feltárt XVI — XVIII. századi terméshozamadatok hézagos sorai előtt a történészek oly tartózkodó (és indokoltan óvatos) állásfoglalásra kényszerülnek? 40 S továbbmenve: talán mégsem véletlen, hogy ha adatsoraik nemcsak a dualizmuskori börze által felállított területi csoportok, hanem Magyarország legújabb talaj hasznosítási vizsgálatai figyelembevételével meghatározott természeti körzetek jellemvonásaival is összeegyeztethetők, vagy konzekvensen össze nem férő alakot öltöttek? 41 Vagy ismét továbbmenve, vajon a termést becslő történész számára nyújthat-e valamilyen kézzelfogható tanulságot az a felismert szabályszerűség, hogy a szántóterület nagy38. Kosutány Tamás: A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából. Bp. 1907. Molnárok Lapja Könyvnyomdája. 134. p. hivatkozás a Kísérletügyi Közlemények III. kötetének 4. füzetére; 74 — 106. p. 39. A magyar búzatermelés irányelvei. Az Országos Mezőgazdasági Kamara Kiadmányai. Bp. 1931. Pátria Rt. 111- 148. p. 40. Zs. Kirilly — L. Makkai — 1. N. Kiss — V. Zimányi: Production et productivité agricoles en Hongrie à 1' époque du féodalisme tardif (1550—1850). In: Nouvelles Etudes Historiques publiées á l'occasion du XII e Congres International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Bp. 1965. Akadémiai Kiadó. 581 — 638. p. Különösen figyelemreméltóak a dunántúli és a szatmári, bihari adatsorok. 41. Dr. Gcezy Gábor: Magyarország mezőgazdaságának természeti körzetei. Készült az MTA Agrárgazdasági Kutató Intézetében. (Bp.) 1964. április 16. (Sokszorosított kiadvány, 30 p.)
