Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotomiai vizsgálata

BÉKÉSI BRONZKORI NÖVÉNYLELETEK ANTHRAKOTOMIAI VIZSGÁLATA VALKÓ EMŐKE Hazánk mező- és erdőgazdaságát csak annak fejlődési és történeti áttekintésében tervezhetjük és értékelhetjük helyesen. Szükségünk van minden olyan adatra, mely a múltra vonatkozó tudásunkat gyarapítja. Ez korszerű muzeológiai munkánk egyik fontos feladata. A történelem előtti időszak kutatása sok olyan lehetőséget nélkülöz e területen (írásos, nyelvészeti emlékek stb.), amelyet a történelmi időszak szolgáltat. Ezért a kutatás régészeti és geológiai feltáró módszerekre kénytelen támaszkodni, és csak komplex feldolgozás nyújthat hiteles képet erről az időszakról. Alábbiakban a hazai bronzkor vegetációjára, növénytermesztésére és fafelhasználásra vonatkozó legújabb kutatások egy részéről kívánok beszámolni mikroszkópi vizsgálatok alapján.

1 ANYAG ÉS MÓDSZER Az 1950-es években Banner János régész professzor több éven át folytatott kiterjedt és rendszeres ásatást munkatársaival és tanítványaival. Mint kéziratos monográfiájában olvasható, a feltárás Békés megyében, Békés község keleti határán, a ma Tarhos községhez tartozó területen levő, ún. Várdombon volt

2 (a 75 000-es térkép szerint a Várdombon van a 90.10 magassági pont), Kamati vár néven a XVIII. szd. vége óta ismert kéziratos térkéj3ékről. A terület nagy részét összefüggő erdő borította (ma csak negyed része fásított). Erről az a néhány öreg fa is tanúskodott, amely 1950-ig megmaradt a földmíívelés alá vont területen. (Ezeket kivágták azóta és ma már csak 50—-60 éves fák vannak a szabályosan ültetett erdőben.) A kéziratos térképek (1790, 1804) is ábrázolják az egykori erdőt, és rámutatnak a terület sziget jellegére az egykori erősen vizes területen. A Várdombot 1. Anthrakotomia az a módszer, amely a faszeneket összehasonlító növényszövettani vizsgálatok alapján határozza meg a xylotomia mint segédtudomány eredményeinek felhasználásával. — Hasonló legrégibb adat a múlt század végéről származik (Deininger I.). — Nyáry Jenő: Az Aggteleki-barlang mint őskori temető. Budapest, 1881. Az MTA Könyvkiadó Hivatala. 53 — 64. p. A későbbi időből kiemelkedő a tószegi vegetáció részletesebb vizsgálata. — Sárkány Sándor — Stieber József: Anthrakotomische Untersuchung der bei Tószeg ausgegrabenen Holzkohlenreste. Acta Archeologica Academiae Scientiarum Hungaricae. Budapest, 1952. II. (3) 125 — 136. p. — Magyarország délkeleti részéből eddig nem került közlésre bronzkori botanikai adat. 2. Banner János: A békési Várdomb és környéke a korai bronzkor végén és a középső bronzkorban. 1968. Kézirat. (A cím utal a leletcsoport korára.)