Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai
bordák jellemezték; óriási lapockái „roppant rézsút" feküdtek; az alkarok és a combok erősek, hosszúak voltak; hibátlan és egészséges végtagjainak felső szárai rendkívül izmosnak hatottak; csüdjei jónak, patái kitartónak minősültek. Első lábainak könyökcsontjai egészen szabadon álltak el a mellkastól, sokan ennek tulajdonították könnyed, szabad mozgását. Méreteit négyéves korában Adam híres müncheni festő vette fel, Kincsem megfestése céljából. A mérőbottal felvett testméretek a következők voltak: 17 Fej hossza 60 cm Nyaka legszélesebb helyén 50 cm Testhossz tarkótól faroktőig 216 cm Magassága a marnál 165 cm Hosszúsága a vállszögtől az ülgumóig 170 cm Csípő és ülgumó közti távolság 68 cm Lapocka hossza 60 cm Fölkar hossza 40 cm Alkarszélesség könyöktájon 20 cm Alkarszélesség középen 17 cm Lábtőszélesség oldalt 10 cm Konc hossza 55 cm Comb hossza 55 cm Combszélesség fenn 35 cm Combszélesség középen 16 cm Csánkszélesség oldalt 16 cm A fenti adatokat részben alátámasztja, részben kiegészíti Adam későbbi méretfelvétele, amelyre az állat életének ötödik évében, 1878. június 8-án a németországi Hoppegartenben került sor. Akkor az egves testrészeket az alábbi nagvságúnak mérték: 18 Egész hossza 170 cm Elülső és hátulsó magasság 165 cm Mélység 76 cm Mellszélesség 40 cm Csípőszélesség 50 cm Szárkörméret 23 cm A méretek megnevezése természetesen nem a mai terminológia szerint történt, annyi azonban kivehető, hogy „egész hossz" alatt a törzshosszúság, „mélység" alatt pedig a mellkasmélység értendő. A méretek közül kétségbe kell vonnunk az elülső és hátulsó magasság egyforma értékét, mert többen említik az állat túlnőttségét, ami azt jelenti, hogy hátul magasabbnak kellett lennie, mint elöl. Egyébként a vitatott érték egyezik a marmagasság előbbiekben közölt méretével. Még egy méretfelvételről tudunk, amelyet csaknem tíz évvel később, Monostori mérőszalaggal végzett Kincsemen már post mortem állapotban. 19 Az így kapott adatok nem egyeznek és nem is egyezhetnek az előbbiekben ismertetett adatokkal, mert tíz év alatt még a felnőtt állat is változik, másrészt a mérőszalag részben meg17. Közli Kovácsy B. és Monostori K.: az 5. jegyzetben i. m. 192. p. 18. Közli Hoeller M.: a 4. jegyzetben i. m. 135. p. 19. Kovácsy B. és Monostori K.: az 5. jegyzetben i. m. 192. p.
