Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai

H FR KS VERSENYLOVAK CSONTOZATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI MATOLCSI JÁNOS Recens lovak csontvázáról kevés méretadatot találunk a zoológiai irodalomban, különösen hiányzik ez a téma a hazai publikációkból. A kevés közölt adat többnyire a háziállattörténeti tanulmányokban fordul elő és a régészeti leletekkel való összehasonlítást szolgálja. Ilyen célból tette közzé hét évtizeddel ezelőtt Marek néhány jelenkori, de különböző fajtájéi ló csontjainak méreteit a subfossilis helvét-gall lovakról írott tanulmányában.

1 Ugyanilyen elgondolásból kiindulva terjesztette ki Besskó a honfoglaló magyarok lovai koponyájának vizsgálatát bizonyos recens lovak koponyáira is,

2 köztük a nevezetes Kincsem koponyájára. A jelen tanulmány túllépve a kraniológia körén, a csontváz egészére vonatkozóan vizsgálja három híres versenylovunk osteológiai sajátosságait: az angol telivér Kincsem-ét, a szintén angol telivér Buccaneer-ét és az amerikai ügető The Skipperét. Kincsem és The Skipper csontváza a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében van, előbbi a lótenyésztési kiállításban látható. Buccaneer csontvázát a Bábolnai Állami Gazdaság üzemi múzeumában őrzik.

3 E három híres versenyló csontvázának feldolgozása kezdő lépés megtételét jelenti a lófajták csonttani elemzésének útján, de még korántsem töltheti be azt az űrt, amely e téren a szakirodalomban mutatkozik. Idők folyamán a Kincsem csontvázáról többen vettek fel méreteket. A koponyáról először Nádaskay,

4 a váz egyéb csontjairól pedig Kovácsi/ és Monostori közöltek adatokat.

5 Minthogy a mérőpontokat nem definiálták, Besskó indokoltnak tartotta a koponyaméretek újra való felvételét a Török nyomán meghatározott mérőpontok szerint.

6 Csakhogy ez az antropológiában elterjedt méretrendszer nem ment át a zoológia nemzetközi irodalmába, emiatt Kincsem méretei nem voltak összehasonlíthatók más lovak méreteivel. Napjainkban ugyanis Duerst méretrendszerét' alkalmazzák, s magunk is ezt a módszert követtük a három csontváz felmérésénél. A fajták jellemzőinek kimutatásához szükséges csontváz-sorozatok hiányában a 1. Marek, J.: Das helvetisch-gallische Pferd und seine Beziehungen zu den prähistorischen und zu den rezenten Pferden. Abhandlungen der Schweizerischen Paläontologischen Gesellschaft. 1898. Vol. 25. 62 p. 2. Besskó J.: A honfoglaló magyar nemzet lovairól. Craniometriai tanulmány. Bp. 1906. 176 p. 3. Megköszönöm Dr. Bürgert Róbertnek, a Bábolnai Allami Gazdaság igazgatójának, hogy a csontvázat volt szíves vizsgálatra átengedni. 4. Közli Hoeller M.: A Kincsemek. Bp. 1942. 21. p. 5. Kovácsy B. és Monostori K.: A ló és annak tenyésztése. Kassa, 1889. 192. p. 6. Besskó J.: a 2. jegyzetben i. m. 152 — 157. p. 7. Duerst, J. A'.: Vergleichende Untersuchungsmethoden am Skelett bei Säugern. Berlin — Wien. 1926. 530 p. A méreteket mm-ben kifejezve közöljük. 13 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 193