Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

N. Kiss István: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban

az állítás vitatható, az viszont tény, hogy I. Lipót, Zolnay apát halála után, 1702. november 6-án, a pásztói apátságot minden tartozékával és jogával a wellehrádi cisztercita rendháznak adományozta.

0 Az apát házát azonban, mely a középkori cisztercita templom romjai mellé épült és az ún. Monostor malmot 1702-ben, Zolnay halála után, a pásztói plébános erőszakkal elfoglalta és a ciszterek minden tiltakozása s pereskedése ellenére, meg is tartotta. Ugyanis mind a helybeli lakosság, mind az egri püspök ellenségesen fogadta a morva szerzeteseket és a pásztói plébános pártjára állt." Erdődi Gábor gróf egri püspök 1712-ben a következőképpen oktatta ki a wellehrádi apát nála jelentkező pásztói megbízottját: „Apátod azt írja, hogy hívei részére küldött, s Ti nem vagytok magyarok és nem tudtok magyarul! Ti csak birtokot akartok szerezni Magyarországon s nem a hívek lelki ügyét szolgálni". A mezőváros plébánosai az egész XVIII. századon át megvédték erőszakkal szerzett birtokaikat, a pásztói ciszterek sem egyházi, sem világi bíróságon nem voltak képesek azokat visszaperelni. Az utolsó egyezségi kísérlet az 1770-es évek végén az egri püspök ellenállásán bukott meg. Végeredményben ez a pereskedés csak annyiban érintette a pásztói rend újjáélesztését, hogy a hatalmas központi telekből, amelyen a középkori kolostor és templom romjai feküdtek, egy rész a plébános birtokában maradt. 1710-ben visszatértek a Rákóczi kurucai elől elmenekült morva barátok s tüstént hozzáláttak a gazdasági épületek, valamint a rendház építéséhez és a pásztói apátság elidegenített jószágainak visszaszerzéséhez. A gazdag wellehrádi apátok jelentős összegeket fordítottak a pásztói rendház és uradalom újjáépítésére. Egy 1758-ban készült összegezés szerint 60 év alatt 74 728 forintot fektettek a pásztói birtokba. Jellemző adat, hogy perköltségekre kb. ugyanakkora összeget adtak ki, mint építkezésre: 10 000—-10 000 forintot.

0 A bőkezű támogatás és a céltudatos építőmunka gyorsan felvirágoztatta az uradalmat: 1711-ben a középkori romépület alapjaira felépült az új rendház,

9 melyet rövidesen a majorsági érzületek hosszú sora övezett (istállók, ólak, pincék, serfőző, pálinkaégető stb.). 1724-ből ránk maradt a pásztói uradalom teljes vagyonleltára. Ennek adatai megvilágítják a gazdálkodás rendszerét és az alig 15 év alatt elért eredményeket is.

10 Két majorság, malom, bormérések, különböző, részben újonnan szerzett pásztói házak és kertek tartoznak az uradalomhoz. Az allodiális szántók, rétek, szőlők és puszták felsorolásánál is több frissiben vásárolt vagy zálogolt birtokot említenek. A pusztákat jórészt legelőnek használják, ami a majorsági állattartás jelentőségére utal. Allodiális állatállomány 1724-ben Igás ökör 24 db Ló és csikó 55 db Tehén 47 db Sertés és süldő 136 db Juh 330 db 6. Békefi R.: az 1. jegyzetben i. m.II. köt. CCXLIX. számú oklevél, 674-677. p. 7. Egy 1715 táján készült tényvázlat szerint; Archivum vetus E 247. — Az egri püspök 1712. okt. 24-én találkozott Cziganeck István cisztercita páterrel. Kijelentéseit közli Békefi R. az 1. jegyzetben i. m. II. köt. 65. p. 8. Lásd az 1753. és 1758. évi kimutatásokat: Archivum vetus E 1104 és 1302. 9. A conventust ..super antiqua fundamenta" építették. Heves megye 1749. dec. 3-i jelentése: Archivum vetus E 972. 10. Substantia per defunctum patrem Stephanum mihi patri Petro in Pasto extradita, 1724. Archivum vetus E 386.