Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform

Kiosztott terület ezer kat. hold 0 400 800 1200 Természetes személyek Egyházak Közlegelók Mirta-.tan és kísérleti gazdaságok Állami- tógazdaságok és nodüzemek Köztulajdonba vett erdők Telepítés Házhelyek Egyéb közcélok hazatérő katonáknak kijelölve és ki nem oszthcrta(terméketlen)terület 0 400 800 1200 3. A juttatások részletezése A reform során kiosztott földből azonban nemcsak természetes személyek részesültek. Kereken 20 ezer holdat juttattak szegény egyházközségeknek. Kereken 51 ezer holdon létesítettek minta-, tan- és kísérleti gazdaságot. 46,5 ezer hold tógazdaság és nádüzem került állami tulajdonba, s mint említettük, a kisajátított erdő túlnyomó része. Az egyéb közcélokra juttatott terület nagysága pedig meghaladta a negyedszázezer holdat. A REFORM HATÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSRE A reform gyökeresen átalakította üzemi viszonyainkat. 1945 előtt a mezőgazdasági termelés a művelt terület nagyobb részén kizárólag vagy részben bérmunkán alapuló nagy- vagy nagyobb üzemekben folyt, a földreform után a termelés súlypontja a családi munkaerőn alapuló paraszti kisüzemekre helyeződött át. Ez az alapvető vonása a reform után kialakult új agrárszervezetnek. 1935-ben kereken 1 millió volt az 1 kat. holdnál nagyobb gazdaságok száma, a reform után mintegy 400 000-rel több. A magyar mezőgazdaság történetében eddig nem ismert mértékben felaprózódott a művelés alatt álló terület. Am a reform elsősorban az 5 holdnál nagyobb kisgazdaságok számát, és főként azok területét növelte. Legnagyobb mértékben az 5—10 hold közötti gazdaságokét. Számuk megkétszereződött, területük két és félszeresére növekedett. A termelésben a kis- és középparaszti gazdaságok jutottak túlsúlyra. Az 5—20 hold közötti gazdaságokhoz 2 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 17