Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében

erdélyiek pedig 4 482 000, összesen 15 583 208 holdat borítottak.

96 Utóbb Fényes a hazai erdők területét, a végvidékieken kívül, 15 218 395 magyar holdra (1200 négyszögölével) tette. Előrebocsátotta azonban, hogy ,,A' magyarországi erdők felmérve nem lévén, ezek kiterjedését meghatározni igen nehéz; annyival inkább, mert némelly uradalmakban az erdőszi előleges becsüket a

5 valódi felmérések kétszeresen meghaladták".

97 Galgóczi Magyarország, Erdély, a Bánát, a Vajdaság, valamint Horvátország és Szlavónia erdeinek kiterjedését együttvéve 16 332 000 kat. holdban állapította meg,

98 s hozzátette, hogy Erdélyben és Horvát-Szlavonországban viszonylag több az erdő, mint a szűkebb Magyarországon, ahol a legerdősültebb vidékek : Árva, Turóc, Liptó, Máramaros és Trencsén megye, továbbá Zemplénnek, Ungnak, Beregnek és Ugocsának felső vidéke; Krassó és Dél-Biharnak, valamint Aradnak Erdéllyel határos keleti és északkeleti része, de Baranya, Somogy (a Balaton vidékét kis részben kivéve) és Vasnak Stájerország felé eső fele szintén gazdag erdőkben.

99 Két évvel az 1879. évi erdőtörvény hatályba lépte előtt Kőnek közölt a hazai erdőkről statisztikát. Szerinte Magyarországon 7 874 625, Horvát-Szlavonországban pedig 1 468 678 hektárnyi, vagyis az akkori Magyarbirodalomban összesen 9 343 303 hektárnyi (16 235 868 kh-nyi) volt az erdőterület.

100 Bedének valamivel későbbi adatai Magyarországon 13 284 103, Horvát- és Szlavonországbán 2 663 000 kat. holdnyi, együttvéve 15 947 103 kat. holdnyi erdőt mondanak.

101 Egy másik helyen Bedő is — Fényeshez hasonlóan — megállapította, hogy „Magyarországon ma csak hozzávetőleg tudjuk, hogy mennyi erdőnk van, de hogy mennyi esik abból az egyes főbb fanemekre, vidékenként melyik fanemre kell súlyt fektetni, mennyit vágunk, mennyit használunk, mennyit művelünk : mind erről adataink nincsenek".

102 Erre alapította az akkori idők nagy magyar erdésze azt a javaslatát, hogy a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban a hazai erdőállomány tüzetes megismerése végett külön erdészeti statisztikát kellene vezetni.

103 Valamennyi adat 15—16 millió kat. hold (8—9 millió hektár) körül adja meg a magyarországi és a kaj^csolt országrészeken volt erdőségeknek az 1800. és az 1880. év közötti kiterjedését. A hazai erdők területe tehát, ha csökkent is némileg az 1879. évi új erdőtörvény hatálybalépése előtt a XIX. században, nem fogyott számottevően, távolról sem olyan mértékben, amint arra a népesség számának 80 év alatt bekövetkezett mintegy 50%-os emelkedéséből és az itt is említett sok erdőirtásból következtetni lehetne. Ennek oka nyilván abban is keresendő, hogy a statisztikában a kipusztult erdők továbbra is erdőkként szerepeltek, ha művelési ág változás nem történt. A hazai erdők kiterjedésének a XIX. sz. első nyolc évtizede alatti jelentéktelen változásával ellentétben ugyanakkor azok faállományainak gyérülése és értékbeli csökkenése állt elő, főként a jobbágyság felszabadítása utáni 20—30 évben a gazdasági élet kapitalista fejlődése nyomán. Sok erdőtulajdonos ebben az időszakban 96. Lassú István: Az Ausztriai Birodalomnak statistikai, geográfiai és históriai leírása. Buda, 1829. 49. p. 97. Fényes Elek: Magyarország statistikája. I. köt. Pest. 1842. 159. p. 98. Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statistieája. Pest, 1855. 24. p. 99. Galgóczi Károly: a 98. jegyzetben i. m. 297. p. 100. Kőnek Sándor: Magyar Birodalom statistikai kézikönyve, folytonos tekintettel Ausztriára. II. kiad. Bp. 1878. 252. p. 101. Bedő Albert: a 92. jegyzetben i. m. 8. p. 102. Bedő Albert: Erdészeti teendőinkről. Bp. 1880. 14. p. 103. Az erdők törzskönyvének első összeállítása 1885-ben készült el.