Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform

2. A juttatásban részesült természetes személyek egymással nincstelenek és birtokos parasztok, falusiak és pusztaiak, munkások és kishaszon bérlők, egymással határos községek földigénylői, juttatottak és a földosztásból valamilyen okból kimaradtak. Volt ok a vitára? Megértjük, hogy a viták elkerülhetetlenek voltak, ha csak azt vesszük számba, hogy a bizottságok több millió hold földet osztottak szét, rendszerint egy községen belül is, lakóhelytől való távolság, múvelhetőség, minőség és forgalmi érték szerint nagyon különböző földeket. S ezt majd mindenütt kevesebb ember között kellett megtenniük, mint ahányan földet igényeltek. Hogyan lehetett volna ezt véghezvinni vita és civódás nélkül, ha csak nem fölülről, szuronyokkal biztosított tekintéllyel? A rendelet a juttatás szempontjából nem tett különbséget a szegényparasztság egyes rétegei között. Elsőbbségben csak a fasizmus ellen harcolókat és a nagycsaládúakat részesítette, egyenlő családi viszonyok esetén a kisbérlőket. A bizottságokban ugyan számarányának megfelelően helyet kellett kapnia a szegényparasztság minden rétegének, de ez inkább csak a sérelmek jelzésére, mint elkerülésére volt biztosíték. Különösen az uradalmi cselédek panasza volt gyakori, hogy a falusiak megrövidítik őket. Volt alapja a panasznak? Nemegyszer a magasabb birtokrendező szervek támogatására szorultak, hogy a majorhoz közel eső földekből s ne több tagban kapják a juttatást, s legalább annyit, hogy ne kerüljenek anyagilag rosszabb helyzetbe, amit a cselédek általában 8 hold juttatásban jelöltek meg. Látni fogjuk, hogy országosan ennél valamivel többet kaptak. Indulatosabb és a törvényhozást is foglalkoztató viszályok dúltak kisbérlők és nincstelen földigénylők között. E viták megoldásának jelentőségét mutatja, hogy a kisajátított szántónak kb. Ijß-a—1/7-e lehetett bérleményként jogos földigénylők, de mindenesetre parasztok kezén. Túlnyomó része a kiosztható földben amúgy is szűkölködő Alföldön. Mit panaszoltak leggyakrabban a bérlők? Azt, hogy nem a régóta, általuk feljavított bérelt földből kapták a juttatást; vagy a bérleten emelt lő