Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században

— A sokszor valóban nagyon jelentősnek mutatkozó torzulások véleményünk szerint nem ösztönözhetnek arra, hogy az összeírásokat mellőzzük, vagy csupán mint negatív példát idézzük, hanem inkább arra, hogy figyelemmel tartva mindenkor a keletkezési körülményeket, azt keressük az adatok mögött, ami a legnagyobb biztonsággal hozható a felszínre, ne pedig azt próbáljuk kierőszakolni belőlük, amit egyáltalán nem tartalmaznak, vagy amit a kutatások jelen állása mellett még nem tudunk megválaszolni. Ezek után áttérhetünk a táblázatok elkészítésének ismertetésére. Három forrás felhasználásával készültek a mellékletek : Az Acsády Ignác vezetésével előkészített és feldolgozott, nyomtatásban megjelentetett 1715—20. évi összeírás,

30 a Tagányi Károly által közölt 1780-as összesítő úrbéri tabellák,

31 valamint a II. József-féle népszámlálás megyei területi adatai alapján.

32 Mindvégig azt a közigazgatási beosztást vettük alapul, melyet Acsády forráskiadványa bevezetőjében ismertet.

33 Néhány helyen azonban ettől el kellett térnünk. Az 1787-es népszámlálás a megyei népsűrűségeket ismertető táblázatában

34 hat esetben összevontan adja meg két, ill. három megye összes területét.

35 Ez utóbbi időpontban, valamint 1780-ban is, a kiváltságos kerületek, más-más módon, de összevontabban szerepelnek, mint 1720-ban.

36 A megyék nem azonos módon szerepelnek a három táblázatban, aminek —- az eddig elmondottak mellett — az az oka, hogy a század eleji összeírásban és az úrbéri tabellákban néhányan különböző megjelöléssel találhatók meg. 1720-ban Bács és Bodrog megye külön nyert bemutatást, 1780-ban csak Bács neve olvasható, amelyhez tartozó adat viszont magában foglalja Bodrogot is. Hasonló a helyzet a Pest-Pilis-Solt és a későbbi, csupán Pest megye megjelölésnél is. A táblázatok egyik időpontban sem mutatják be az ország egészét. A felhasznált források nem egységes volta, valamint a két időmetszet viszonyszámainak egybevethetősége miatt csak azokat a területeket vettük figyelembe, amelyek 1720-ban, 1780-ban és 1787-ben egyaránt ismertek. Ez a fő oka annak is, hogy országos szinten nem végeztünk számításokat, összehasonlításokat. A kerületek összesítése elvégezhető lett volna, de véleményünk szerint ezek az eredmények semmit sem mondanak. A megyék összesítésének földrajzi vagy történeti csoportosítása esetén lett volna értelme. 30. Acsády Ignác: a 2. jegyzetben i. in. A táblázatokon csak az 1720. évi adatokat használtuk fel. 31. Magyarország adófizető jobbágyainak kezén levő szántóföldek, rétek és szőlők kimutatása az 1720. évi úrbéri tabellák alapján. Közli: Tagányi Károly, MGtSz. Bp. 1895. 2. évf. 242 — 243. p. Az itt idézett helyen Sopron, Vas, Zala és Veszprém megye adatai hiányoznak. Ezeket Tagányi Károlynak egy későbbi közzététele alapján egészítettük ki. „Az 1780. évi úrbéri tabellák összegezéséhez." Közli: Tagányi Károly. MGtSz. Bp. 1897. 4. évf. 47 — 48. p. 32. Az első magyarországi népszámlálás (1784 — 1787). Megjelent az 1960. évi népszámlálás sorozat köteteként. Szerk.: Dányi Dezső —Dávid Zoltán. Bp. 1960. 55. p. 33. Acsády Ignác: a 2. jegyzetben i. m. 28. p. — 1780-ban 7 kerületbe osztva szerepeltek a megyék, 1781-ben pedig Magyarország — Horvátország és Erdélyre tagolva ABC sorrendben. 34. Az első magyarországi népszámlálás: a 32. jegyzetben i. m. 55. p. 35. Az összevontan szereplő megyék: Abaúj-Torna; Békés-Csanád-Csongrád ; EsztergomKomárom; Gömör-Kishont ; Győr-Moson. Ezeknek megfelelő átcsoportosításokat csak a két művelési ág (szántó, rét) megyei összterületeken belüli arányszámának kiszámításánál kellett elvégeznünk. Lásd a III. táblázaton. 36. 1780-ban „Jász-Kunság" és „Hajdúság" elnevezéssel találhatók meg. Magyarország adófizető jobbágyainak... a 31. jegyzetben i. m. 243. p. 1787-ben „Hármaskerület" és „Hajdu-városok" néven szerepelnek. Az első magyarországi népszámlálás. . .: a 32. jegyzetben i. m. 55. p.