Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)
Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában
Ezáltal Jugoszlávia is a napraforgótermelés vezető országai közé lépett. 290 A napraforgót nagyobb szárazságtűrése és jövedelmezősége miatt a kukoricával és cukorrépával szemben sokszor előnyben részesítették. 291 Az 1960-as években folytatott kísérletek azt eredményezték, hogy a legmegfelelőbb éghajlati adottságokkal és talajjal rendelkező gazdaságokban a napraforgó vetésterülete jelentősen megsokszorozódott, amelyen zömében szovjet fajtákat vetettek. így a napraforgó művelésterülete 1963-ban 140 000 ha-ra növekedett. 292 Jelenlegi műveléskultúrája 120 000 ha. 293 A napraforgó Törökországban is nagy területeket hódított meg, és az olivával egyenrangú vezető olajkultúrává fejlődött. A termesztés első sikeres kísérleteit Trákiában végezték az első világháború után. Jelentősebb kiterjedése az 1930-as években indult meg, amikor művelése átterjedt Anatóliára is. 1946-ban érte el Törökországban a napraforgóművelés a 100 000 ha-t, amelynek számottevő része dél-európai területre esik. 294 A napraforgó további elterjedése Közép-Európában Magyarországon lépett fel számottevő mértékben. A XX. századi napraforgóművelés sajátosságai legszembetűnőbben ezen a területen mutatkoztak meg. Elterjedésében mindenekelőtt a belterjesedés játszott jelentékeny szerepet. 295 Vetésterületének alakulásában több periódust lehet rögzíteni, amely folyamatos termelésbővülést eredményezett. Művelésének első jelentékeny fellendülése az első világháború idejére esett. 1914ig az ország déli, délkeleti területén volt nagyobb méretű a napraforgótermelés, főként a görögkeleti vallású lakosság körében, akik zsír pótlására használták a böjti időszakokban a napraforgó olaját. Fő termesztése Szilágy, Szatmár, Bihar és Arad megyékben jött létre, főként a szegényparasztság körében. 296 A napraforgó sajátosan a kisgazdaságok növénye volt, amelyekben túlnyomórészt szegélynövényként művelték. Nagybirtokon egyáltalán nem vagy nagyon külterjesen gazdálkodó néhány nagyüzemben fordult elő művelése. 297 Amint Nyárády Mihály írta: „A napraforgó olaja nálunk a szegények zsírozó ja és világítója volt". 298 A napraforgónak a szántóföldi kultúrában növekvő fontosságát az első világháború idején a hadi- és készletgazdálkodás növelte meg. 299 A háborús években a napraforgó ára emelkedett a legnagyobb mértékben: 600%-ra szökött felvásárlási ára a békeidőkhöz viszonyítva. Központi rendelet maximálta felvásárlási árát. 300 Ennek ellenére a napraforgó iránti idegenkedés nem csökkent. 1918-ban Ruf i y Pál még arról panaszkodott, hogy ,,Sok gazda valósággal gyűlölt növénynek nézte a napraforgót és annak termesztését sem cselédsége földjén, sem részes termelőinél nem tűrte, mert attól félt, hogy örökre tönkreteszi földjeit. A legzsarolóbb növénynek van kikiáltva". 301 Még a nyírségi területeken is, ahol korábban nagyobb kiter290. Zimmermann, H. — 67.: i. m. 16. p. 291. Mikólic — Vig, V.: Possibilita deli' estensione délia coltura del girasole. Sementi Elette. Bologna, 1964. 348.'p. 292. Mikolic - Vig, V.: i. m. 344. p. 293. Pusztovojt, V. Sz.: i. m. 7. p. 294. Zimmermann, H. — : G.: i. m. 16. p. 295. Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés Magyarországon 1920 — 1938. KandidátíJsi értekezés. Budapest, 1969. 266-267. p. 296. Ruffy Pál: i. m. 8. p.- — Gyárfás József: Olajnövényeink termesztése. Bp. 1921. 73. p. 297. Gunst Péter: i. m. 267. p. 298. Nyárády Mihály: Szabolcs vármegye vázlatos tárgyi néprajza. Gazdálkodás a szabolcsi tőzegtalajon. Bp. 1939. 28. p. 299. Kurnik Ernő: i. m. 265. p. 300. Puffy Pál: i. m. 14. p. 301. Ruffy Pál: i. m. 3. p. — Gyárfás József: i. m. 71. p. 8 * 115
