Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában

Az olaj előállítás mellékterméke, az olajpogácsa kiviteli kereskedelme Dánia, Svédország és Németország felé tett nagy fontosságra szert. Egyedül Észak-Kaukázus területéről 60 000 tonnát szállítottak ezekbe az országokba.

259 A napraforgó szántóföldi művelésének kibővítésével Észak- és Közép-Európában is többfelé megpróbálkoztak. A század végén kevés eredményt hozó kísérletek történtek Hollandiában, Badenban, Csehországban és Morvaországban. A napraforgót mint olajat hozó növényt igyekeztek nagyban művelni, de a magtermés beéréséhez nem volt elég meleg az éghajlat.

260 Leginkább még Csehországban értek el eredményt, ahol a magyar művelésmódhoz hasonlóan szegélynövényként terjedt el a kukoricaföldeken.

261 Nagybani műveléséről 1880 táján a cseh tógazdaságból Schwarzenberg herceg wittingaui uradalmából van csak tudósítás.

262 A XIX. században a napraforgó szántóföldi növényként való elterjedése döntő méretekben Kelet-Európában következett be, ahol az éghajlati és gazdasági tényezők kedvezőek voltak müvelésének egyre bővülő megindítására. A múlt század végén említésre méltó területen Oroszországon kívül Európában csak Magyarországon művelték.

263 A NAPBAFORGÓ XX. SZÁZADI JELENTŐSÉGE . A napraforgó szántóföldi művelése a XX. században érte el legnagyobb kiterjedtségét. Világméretekben többszörösére emelkedett terméseredménye. Művelésterülete Európában földrajzilag is számottevően kibővült, Dél-Európa bekapcsolódása által. A kelet-európai művelésterületek szintén tovább növekedtek a századforduló után. A napraforgó XX. századi fontosságát a két világháború erősen megnövelte, különösen a háborús évek idején futott fel termesztése. A XX. század elején Észak- és Nyugat-Európa napraforgótermesztése továbbra sem ért el számottevő mennyiséget. Legerélyesebb központi intézkedések Németországban történtek, amelynek eredményeként az első világháború idején a napraforgó tömegtermesztését úgy igyekeztek elérni, hogy a különböző vasútigazgatóságok elrendelték a vasúti töltések beültetését ezzel a növénnyel, és igen magas átvételi árat biztosítottak terméséért. Például 1916-ban a bajor vasútállomások 40—52 pfenniget fizettek 1 kg napraforgómagért.

264 Műveléseredménye jelentéktelen maradt, csak 1954-re érte el legnagyobb kiterjedését: 4000 hektárt, ami a későbbi években 2000 hektárra esett vissza.

265 Valamivel nagyobb vetésterülete Franciaországban és Olaszországban jött létre, de ez sem haladta meg az 5—8000 hektárt.

266 A napraforgó művelése Kelet-Európában a századforduló után még fokozottabban erősödött meg. 1910 körül már a Don vidékén kinyúlva észak és kelet felé lett általános, majd átlépve az Uralt, a szibériai övezetben is megjelent. A Moszkvánál északabbra fekvő országrész egyes területein (Vologda, Vietka, Perm) is meghonosodott. 1914-re a napraforgó oroszországi vetésterülete 1 millió hektárra emelke259. André, F.: i. m. 340. p. 260. Bertsch, K. u. F.: i. m. 245-246. p. 261. Rosenberg, Benno: i. m. 34. p. 262. Rodiczky Jenő: i. m. (1889) 80. p. 263. Rosenberg, Benno: i. m. 6 — 7. p. 264. Bertsch, K. u. F.: i. m. 246. p. 265. Zimmermann, H.-O.: i. m. 20. p. 266. Zimmermann, H.-O.: i. m. 20. p.