Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában

jó tüzelőt, vagy ha a szárnak a javát paszuly karónak szánjuk — 4800 jó karót, s 6—7 szekér tüzelőt, azonkívül 20—-25 mérő törökbabot (amit közte lehet termelni), s 4—5 szekér illyen kórót, kementze fűteni. Azonkívül virága igen jó és bőséges eledele a méneknek. E szerént 5—6 haszon közel ugyanazon, egy munka után — valósággal nem bolondság".

195 Farkasfalvi Farkas Ferenc azt írja: „Három pozsonyi mérő magból kiszáradás és hántás után egy pozsonyi mérő lesz, ez pedig kiütve, 20—24 font olajat ád, melynek mázsája hidegen ütve (étolajnak) 125—130 fton kél, meleg uton (világító olaj) pedig 50—-60 fton. így egy holdból, 4 fontot számítván egy fészekre, 106(5 font kerül ki. Ennyit nehezen vehetünk be más termékből egy hold után ; pedig még a pogácsája is sokat ér, úgy szára tűzre, hamuja hamuzsírnak."

196 „Olaját salátára, káposztára és más sokféle ételekre használhatni".

197 Ezenkívül a napraforgóolajból Orclócli szerint „finom mosdószappany készíthető, lisztje pedig a legfinomabb süteményekre használtatik".

198 „Magja a házi szárnyasoknak kedves és hizlaló eledele, bár a magkéregtől húsok kesernyős ízű."

199 Sertést és juhot is lehet vele táplálni, a lovak is szeretik, szőrük fényes lesz tőle.

200 A napraforgó számos hasznosítása elősegítette, hogy a múlt század elején „kicsinyben, egyes növényként csaknem országszerte lehetett látni mindenütt". Tekintélyesebb méretű szántóföldi műveléséről is hírt kapunk 1836-ban Tolna, Somogy és Szabolcs megyék területéről.

201 Az ország első jelentékenyebb termesztési körzetei ezek a megyék lettek, amelyekből főképpen Tolna ós Szabolcs emelkedett ki.

202 De ide sorolhatjuk Bihar megyét is, ahol több nagybirtokon számottevő szántóföldi kultúrája bontakozott ki a napraforgónak.

203 A napraforgó művelésére a múlt században különösen az aszályos 1863. esztendő után terelődött a figyelem, mivel rendkívül jól bírta a szárazságot.

204 Főként Szabolcs és Szatmár megyében lett nagy becsülete.

205 A napraforgó nagybani termesztésterületéhez a század második felében Szatmár megye csatlakozott. Ebben számottevő érdemet szerzett Zichermann Ignác, aki saját fáradozásainak bíztató eredményeivel és publikációival ösztönözte e növény meghonosítását. Részletes kimutatást készített, mely világosan igazolta a napraforgó jövedelmezőségét, különösen a homoktalajon, ahol a repce ritkán sikerült. Szerinte, ahol 5 köböl gabona megterem, a napraforgó 10 köbölt terem. Szándéka volt különösen Szabolcs, Bihar és Szatmár megyék területén elterjeszteni.

206 Néhány évvel később Orclócli István igyekezett népszerűsíteni a napraforgót, számtalan hasznosítási formáját elősorolva.

207 A század végére a napraforgó vetésterülete tovább bővült. 1880 körül különösen Szabolcs és Szatmár megye területén termesztették nagy kiterjedésben tiszta szán195. Pethe Ferenc: i. m. 628. p. — Köztes vetésére: Tsötönyi Márton: i. m. 92. p. 196. Farkasfalvi Farkas Ferenc: Sáfárkodó magyar gazda. Pesten, 1841. 150. p. 197. Barra István: i. m. 204. p. 198. Ordódi István: A napraforgó. Falusi Gazda. 6. (1866) 134. p. 199. Barra István: i. m. 204. p. — Ordódi István: i. m. 134. p. — Rodiczky Jenő: i. m. (1899) 38. p. 200. Edvi Illés Pál: i. m. 35. p. - Rodiczky Jenő: i. m. (1899) 38. p. 201. Korizmics László — Benkő Dániel — Morócz István: Mezei gazdaság könyve. 3. Tavaszi gyakorlat. Pesten, 1836. 354-355. p. 202. Tolnay: i. m. 140. p. - Rodiczky Jenő: i. m. (1889) 71. p. 203. V.o.: Farkasfalvi Farkas Ferenc: i. m. 150. p. 204. Bálint Andor: i. m. 303. p. — Kurnik Ernő: i. m. 264. p. 205. Rodiczky Jenő: i. m. (1889) 71. p. 206. Zichermann Ignác: Napraforgó termesztése körüli tapasztalatok. Gazdasági Lapok, 16. (1864) 183 — 184. p. — Zichermann Ignác: Napraforgó-termesztés. Vasárnapi Űjság, 14. (1864) 121-122. p. 207. Ordódi István: i. m. 134. p.