Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970)

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform

szerveződött. 3. A városokban és községekben a munkások és parasztok helyi hatalmi szervei gyakorolták az uralmat, s ezek a szervek nemcsak a Vörös Hadsereg, hanem egy valódi népmozgalom támogatását élvezték. „A magyar demokráciának erre az első szakaszára jellegzetes — írta Révai József —, hogy amíg fenn a kormányzatban horthysta konzervatív elemek vettek részt, alul a néptömegekben hatalmas erjedés és mozgalom indult meg. Szerte az országban. . . különféle népi szervek keletkeztek."

1 A népmozgalom társadalmunk messzemenően demokratikus berendezésére törekedett. Űj alapon kívánta rendezni az államigazgatás és a dolgozó társadalom viszonyát. A népi szervek szupremáciájának elve alapján állt, s mindenütt, ahol a mozgalom erős volt — ahol tehát százak és ezrek kísérték figyelemmel, ha szükségét látták, cselekvően kivették részüket a közügyek intézésében —• a népi szerv maga alá rendelte, irányítása és ellenőrzése alá vonta az igazgatás hivatásos szerveit és tisztviselőit. A „szociális igazság", a munka társadalmának megvalósulását áhította, amelyben természetesen — s ez a falusi néptömegek fő követelése — a föld is azoké lesz, akik megművelik. Földigénylő bizottságok már jóval a létrehozásukat kimondó jogszabály elfogadása előtt egyre-másra alakultak a felszabadult országrészeken. A Tiszántúlon népgyűléseken követelte a falusi szegénység a nagybirtok felosztását. Nemzeti bizottsági határozatok születtek a reform előkészítésére s népes küldöttségek viszik gyalog és szekéren Hajdúból, Biharból, a Nagykunságból, a Viharsarokból az írást Debrecenbe, hogy élőszóval is nyomatékot adjanak az abban foglaltaknak: haladéktalanul valósítsák meg a radikális földreformot. Mindez a kommunista párt helyeslésével, nem egy helyen kezdeményezésére folyt. Am ne felejtsük, hogy a párt és a többi demokratikus párt is csak kifejezte, programba öntötte a falusi tömegekben elevenen élő, már egy évszázad óta megvalósítást sürgető követelést. A nagybirtok felosztását követelő népmozgalom árja ezekben a hetekben rohamosan duzzadt, s mivel nem volt olyan erő, amely azzal szembeszállhatott volna, nem csillapult volna, míg célját nem érte. A falusi szegénység a pártok támogatásával vagy nélküle, de itt is, ott is birtokába vette volna a nagybirtok földjeit. A viszonyok jellemzésére említsük még meg, hogy már a késedelem is az önhatalmú földfoglalásnak, s annak a veszélyét idézte fel, hogy a parasztság jogszabály nélkül és a kormány mellőzésével felosztja a nagybirtokot. A földművelésügyi miniszter nemcsak a késlekedő koalíciós partnerek ösztönzésére mondotta a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökével folytatott megbeszélésen: „A földreform gyors végrehajtását követeli a nép, ha gyorsan nem csináljuk, a nép maga fogja megcsinálni s a kormány kezéből kicsúszik a végrehajtás."

2 Tudjuk, hogy Biharban már akkor el is kezdték az önhatalmú földosztást, és tulajdonként osztották az elhagyott nagyobb birtokok földjeit. A RENDELET ÉS FOGADTATÁSA • Mi volt a nagybirtokrendszer megszüntetéséről szóló 600-as rendelet lényege ? Radikálisan megszüntette a feudális nagybirtokrendszert, mivel kisajátította valamennyi 100 holdon felüli úribirtokot. Éspedig nemcsak a földet, hanem élő és holt felszerelését, gazdasági épületeit és üzemeit, készleteit is. Nemcsak a parasztok 1. Révai József: A népi demokrácia kérdései. 2. Országos Levéltár Debreceni Pénzügyminisztérium 16.174/1945.