Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

112. Győr—Homokgödör (Győr-Sopron m.) Börzsönyi Arnold ásatása az 1870-es években. Az itt előkerült magvak a régi múzeumi feljegyzések szerint középkoriak,

281 de közelebbi adatok ismerete nélkül ezt fenntartással fogadjuk: Árpa —Hordeum sp. 4 db. Valamennyi puffadt, sérült, különböző méretű. Felületükről a tokiász letöredezett, nyomai láthatók. Köles —• Panicum miliaceum L., kb. 150 db. Tokiászmaradványokkal kevert, A szemek csupaszok. Alakjuk hosszúkásán kerek, a csírapajzzsal szembeni végén kissé elkeskenyedők. Csírapajzsuk hosszúkás, ovális, a csíra megmaradt. Néhány szemen toklász-maracivány látható, ez valószínűleg égés során vált le a szemekről. Fekete, kissé fényes, repedezett szemek. Rozs —- Secale céréale L. 94 db. A szemek többsége vékony, hosszú, néhány azonban rövid és zömök. Felületük finoman keresztbe ráncolt. Hátuk kissé ormós, oldalról összenyomott. Hasi barázdájuk keskeny, csúcsuk sarkosan lekerekített. Néhány szemnél ritkás csúcsi pamat látható. Csírapajzsuk hosszú, ovális, egyeseknél sérült, puffadt. Cicó — Thymelaea Passerina (L.) Coss. et Germ. 1 db. fekete fényes, tojás alakú ép mag. A köldökétől vékony varrat húzódik a mag csúcsához. Fehér libatop — Chenopodium album L. 6 db. Kerek, kissé lapos magvak. A köldököböl sekély, a belőle kiinduló barázda a mag közepét nem éri el. Az egyik mag pereme éles, a többié tompa, Felületükről, egy kivételével, a maglepel lekopott. Pokolvar libatop — Chenopodium hybridum L. 1 db. Az előbbinél nagyobb, kerek. Pereme tompa. Köldököble sekély, a barázda majdnem a mag közepéig ér. Felülete gödörkés, bennük a termésfal maradványai jól láthatók. Konkoly — Agrostemma githago L. 2 db. Egy kisebb és egy nagyobb mag. Mindkettő puffadt. Felületükön, különösen a nagyobbiknál, a felületi érdesség jól látható. 113. Győr—Szeszgyár (Győr-Sopron m.) A gyár építésekor, 1885-ben Börzsönyi Arnold tárt fel XII—XIII. századi településnyomokat, ahol többek között magvak is előkerültek,

282 Közelebbi adatok hiányában azonban a kormeghatározást fenntartással fogadjuk: Árpa — Hordeum sp. A kivett minta három darabból áll. Aránylag vékony, alapi és csúcsi részüknél laposak. A tokiász két szemről letöredezett nyomai láthatók. Tengelyük a többsoros árpára jellemzően, görbült. 114. Kölesei—Csonthecjy (Tolna m.) A hegy tetején őskori földvár van, bronzkori mészbetétes edényekkel. A hegy aljában löszbe vájt üreglakásban őrlőkövekkel együtt elszenesedett magvak, ezek között aprószemű búza került elő.

283 Bertsch-nél és Tempír-nél a régi irodalomra való hivatkozással a magvak bronzkoriaknak vannak feltüntetve,

284 Wosinsky leírása alapján azonban ez nem bizonyítható, így a magvak kora bizonytalan. 281. A leletek a győri Xantus János Múzeumban vannak. 282. Mithay Sándor közlése- — A leletek a győri Xantus János Múzeumban vannak. 283. Wosinsky Mór: A kölesdi őstelep (Tolna meg yében). Arch. Ért. (1889) u. d. 9. évf. 35. p. 284. Merlach, Karl u. Franz: a 48. jegyzetben i. m. 90. p. — Tempír, Zdenek: a 44. jegyzetben i. m. 86. p. — Mindkét helyen Wosinsky leírásával ellentétben köles szerepel, ez valószínűleg a lelőhely nevének hasonlósága miatti tévedés.