Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

NÖVÉNYI MAG- ÉS TERMÉSLELETEK MAGYARORSZÁGON AZ TJJKÖKORTÖL A XVIII. SZÁZADIG P. HARTYÁNYI BORBÁLA — NOVÁKI GYULA — PATAY ÁRPÁD Bevezetés A magyarországi magleletek előkerüléséről a XIX. század második harmadából kapjuk az első híreket. 1836—1845 között Szombathelyen figyelnek meg római kori gabonát

1

,1865-benpedig Oswald Heer ír le törpe lóbabot egy magyarországi római kori lakótelepről.

2 1857—1877 között Felsődobszáról, 1870-ben Szihalomról, 1871ben Pécs—Makárhegyről említenek magvakat. Nagyarányú ásatások indulnak meg 1876-ban az ez évi Budapesti Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszussal kapcsolatban. Ezek közül különösen Nyáry Jenő aggteleki és Csetneki Jelenik Elek tószegi ásatásai eredményeztek sok magvat, de találtak Nagyréven és Tiszafüreden is. Jelentős magleletek kerültek elő Wosinsky Mór lengyeli ásatásaiból is 1882—1890 között, de akkor már számos más lelőhelyről is értesülünk hasonlókról. Szerencsés körülmény volt, hogy a magvak vizsgálatába Deininger Imre magyaróvári, majd keszthelyi akadémiai tanár is bekapcsolódott, aki mindenre kiterjedő részletességgel dolgozta fel az aggteleki és lengyeli magleleteket, de rövid híradásból megtudjuk, hogy foglalkozott a felsődobszai, tószegi és a Torna—Szádelővölgy-i

3 leletekkel is. 1. A bevezetésben említett lelőhelyek részletes ismertetését és az irodalmi utalásokat lásd a további fejezetekben. Az irodalmi utalásoknál használt rövidítések: Acta Arch. Hung. = Acta Archaeologia Hungariea, Budapest. AgrSz. = Agrártörténeti Szemle, Budapest. Arch. Ért. = Archaeologiai Értesítő, Budapest. Arch. Hung. = Archaeologia Hungariea, Budapest. Arch. Közi. = Archaeologiai Közlemények, Budapest. BpRég. = Budapest Régiségei, Budapest. Diss. Pann. = Dissertationes Pannonicae, Budapest. Dolg. = Dolgozatok, Szeged. MgM. = Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest. MNM. = Magyar Nemzeti Múzeum. RF. = Régészeti Füzetek, Budapest. 2. Deininger Imre: Adatok kultúrnövényeink történetéhez. A Lengyel-i őskori telep növénymaradványai. (A keszthelyi m. kir. Gazdasági Tanintézet 1891-i évkönyve) Nagvkanizsa, 1891. 22. p. 3. Ebben a dolgozatban csak a magyarországi magleletekkel foglalkozunk. Mivel azonban a Torna—Szádelővölgy-i (Szlovákia) leleteket a régi irodalom alapján többször is említik téves kormeghatározással, szükségesnek tartottuk itt összefoglalni az erre vonatkozó adatokat: Lehoczky Tivadar 1883-ban közli, hogy egy sziklás lejtőn 3 cm vastag rozsrétegből fél liternyit szedtek ki, a többi bennmaradt a földben. E réteg felett közel a felszínhez egy 12 cm hosszú vékony vaslemez volt, Lehoczky szerint valamilyen deszkaláda megerősítésére szolgált. A kultúrréteg felett vastárgyak (csoroszlya, szántóvas) voltak, szerinte talán tatárjáráskoriak, vagy más időkben kerültek ide és ilyen korú lehet a rozsréteg is. (Lehoczky Tivadar: A szádelői sziklavölgy természetrajzi és régészeti tekintetben. Arch. Ért. (1883) u. f. 3. évf. 140. p.) A kormeghatározás kérdéséttehát nyitva hagyta, illetve feltételesen középkorinak gondolta. A magvakkal Deininger Imre foglalkozott, a következő magvakat állapította meg : búza -— Triticum sativum Lamarck vulgare, árpa — Hördeum és legnagyobbrészt rozs — Secale cereale L. Nyáry Jenő a velük együtt talált kőeszközök