Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig
keskeny, de többnyire szétnyílt. Hasi vonaluk egyenes vagy kissé domború. Csúcsuk sarkosan lekerekített, rajtuk gyér csúcsi szőrpamat látható, amely a szemek hasi és háti oldalára is felhúzódik. Csírapajzsuk meredek, ovális alakú. A szemek egy részének hátán finom ráncoltság van. A búzamintának kb. egyharmad része hosszúkás, kissé lapos. Háti részük domború, középen végighúzódó oromzattal, amely azonban kissé ferde, és így a szemek felülről nézve féloldalasnak látszanak. Hasi barázdájuk keskeny, közepesen mély. Csúcsuk lekerekített. Csírapajzsuk közepes szögű, nagy ovális alakú, az ép szemeknél a csíra gyököcskés része a csírapajzsból kinyúlik. Rozs — Secale céréale L. 205 db. Vékony, hosszú egyenletes nagyságú szemek. Hátuk ormós, vagy sima domború. Hasi barázda egyenes, vagy kissé csavarodott. Csúcsuk sarkosan lekerekített. A csíra ép, hegyes, hosszú. Egyes szemek felülete ráncolt. Épek. A gyümölcsök teljes anyaga: Alma — Malus sp. 2 db. Összeilleszthető töredékes almatermés, felületi bélyegeik elmosódottak. Nemes alma — Malus pumila Mill. 3 egész és 1 db negyed alma. Átmérőjük: 17, 18 és 19 mm. A gyümölcsöket egészen megaszalták. A kocsány helye jól látható, felületük ráncos, egyiknek sima. A csésze maradványa kiemelkedő. A negyed gyümölcsön a tüsző visszás tojás alakú. Az előzőkön kívül volt még 2 db sérült gyümölcs, a kocsánymélyedés közepesen mély, a csésze zárt, mélyen ülő. Az aszalás következtében a külső terméshéj (exocarpium) zsugorodott, a vacokhúsra (mesocarpium) sűrűn, alig kiemelkedően, ráncosán ráfeszül. A gyümölcsök felülete bordás, amelyek a csészemélyedéstől a kocsány mélyedéséig húzódnak. A legnagyobb átmérők : 25 és 22 mm. Közönséges dió — Juglans regia L. 5 db ép és 40 cm 3 sérült termés. A külső terméshéj hiányzik. Az ép csonthéj hossza 20—30 mm, szélessége 17—23 mm, vastagsága 18—22 mm. Megnyúlt tojásalakú, csúcsán rövid hegyben végződik, alapján lekerekített. Felülete sekélyesen dudoros, karimája kiemelkedő. A dióbél a termésüreget jól kitölti. Mogyoró —Corylus Avellana L. 2 ép és 2 töredékes makk. Az egyik ép termésdarab repedt, hossza 16, átmérője 13 mm, hengeres alapja kissé keskenyedő. A héj sima, a makk csúcsi részén csíkos. A másik két makk hossza 15 mm, átmérője 10 mm, hengeres, hegye kiemelkedő lekerekített csúcsban végződik. Felülete finoman csíkos. A pajzs enyhén kúp alakú. Nemes szilva — Prunus domestica L. A termések két csoportra oszthatók. Az egyik mennyisége kb. 480 cm 3 . Aszalódott, eredetileg tojás alakú lehetett. Bőre, ahol megmaradt, erősen ráncos. A sérült termésekből a csontár kilátszik. A csontár hosszúkás, ferdén ovális, alapi része húzott, levágott, csúcsa hegyes. Oldalt nyomott, középen kissé hasas. Háti éle gyengén ívelt. Fúrészes hasi éle domború. A termések másik részének mennyisége kb. 320 cm 3 . A fentiekhez hasonló, de eredeti alakja inkább gömbölyű, kissé megnyúlt. A csontár ovális alakú, alapi része kissé húzott, csúcsa hegyes, telt hasas. Tölgy —• Quercus sp. 10 cm 3 . A makkok sérültek, töredékesek, égettek, a külső terméshéj hiányzik. Ezekhez még gyommagvak is járulnak: Gabonarozsnok — Bromus secalinus L. 30 db. Tokiász nélküli, hosszúkás, vékony szemek, mély hasi barázdával. Egyeseknél a belső tokiász maradványai láthatók. Konkoly — Agrostemma githago L. 29 db. Többségük ép. Néhány magnál a héj felrepedt, vagy a párhuzamos tüskesorokkal borított maghéj hiányzik. Terjőke — Echium vulgare L. 2 db. Körte alakú. Csúcsa kissé hajlott. A talp háromszög alakú, szélén finom peremmel. Hasi oldalán széles perem húzódik végig. Felülete szabálytalanul gyöngyözött. Útszéli zsázsa — Lepidium Draba L. 3 db. Ovális alakúak. Annak ellenére, hogy a magvak felülete repedt, a gyököcske és a sziklevelek csúcsának elkülönülése jól látható. Felülete aprón pontozott. b) A külső várban a kaputorony előtti udvaron 60—70 cm mélyen kb. 10 kg-nyi
