Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig
A magyar irodalomban tehát több ízben is foglalkoztak a Csontház és Folyosó sírjaival, és ha nem is döntötték el azok korát, mindenesetre kétségbe vonták a neolitikus eredetüket, és ennél újabb időkbe helyezték. Ezzel szemben a külföldi irodalom a legutóbbi időkig is, mint neolitikus magvakat említi az aggtelekieket. Ennek kiinduló pontja Moritz Staub 1882. évi publikációja volt, aki Nyáry könyvének a növényekre vonatkozó részét ismerteti, és azokat neolitikusnak mondja. 131 Staub cikkére alapozva neolitikusnak meghatározva tárgyalja ezt a lelőhelyet egészen mostanáig az összes külföldi szerző, 132 akik az őskori magvakkal, növényekkel foglalkoztak, pl. Mathias Much 133 , Fritz Netolitzky 13 *, Karl és Franz Bertsch ï35 , Werner Rothmaler és Ingrid Natho 136 , legutóbb pedig Zdenek Tempír 131 . Az alábbiakban a Csontház és Folyosó sírjait és a magvak előkerülési körülményeit kíséreljük meg tisztázni. Nyáry Jenő első ásatásakor, 1876 augusztusában 13 sírt tárt fel. 138 A sírok felett 1 m vastag cseppkőréteg volt (Deininger ugyanitt 1,5 m-t említ!), ami tehát a temetkezések óta keletkezett volna. 139 A csontvázak mellett a leírás szerint csontszerszámok, kovakőszerszámok, csonttü, csontvéső, zúzókő, őrlőkő és edények voltak. Nem kapunk azonban adatot arra, hogy a felettük levő cseppkőrétegen kívül milyen vastag és milyen jellegű föld takarta a sírokat, de a mellékletekként megjelölt tárgyak elhelyezkedése is kérdéses marad. A sírokról két ízben jelent meg áttekintő rajz. A korábban megjelent gondosan készültnek látszik, a csontvázak lábfejénél 1—3 edény van, 140 ez azonban aligha készült az eredeti tárgyak után. Nyáry négy évvel később megjelent könyvében ugyanezt a képet már teljesen átrajzolva és igen elnagyolva találjuk, a sírok lábánál nem jelez edényeket, csak a koponyánál mutat valami mellékletet 141 , amit azonban nem lehet felismerni. De ezen felül a két belső sorban levő sírok száma között is van különbség a két rajzon. Ezeket tehát figyelmen kívül kell hagynunk. A barlang egyes részein végzett későbbi ásatások különböző korú rétegeket találtak, melyek közül a Csontház és a Folyosó rétegeződéseit fenntebb már említettük. Ma már nem tudjuk megállapítani, hogy a Nyáry által kiásott sírok nem ezekbe a rétegekbe lettek-e beleásva, és így néhány mellette talált tárgy esetleg a temetéskor került oda a visszahányt földdel együtt. A Nyáry által említett ..sírmellékletek" inkább telephulladékoknak látszanak, különösen a zúzókő és őrlőkő. Négy olyan edény képét közli, amelyeket a sírok mellett talált. Ezek azonban a 131. Staub, Móritz: a 3. jegyzetben i. m. 286. p. 132. Itt kell megemlíteni, bogy Alphonse Candolle könyvének magyar fordítói (Pavlicsek Sándor és Mágócsy-Dietz Sándor) is az általuk betoldott magyarországi vonatkozású kiegészítésekben az aggteleki magleletekkel kapcsolatban csak Staub cikkére hivatkoznak: Candolle, Alphonse: Termesztett növényeink eredete. Bp. 1894. 338, 340, 347, 375. p. 133. Much, Matthias: a 47. jegyzetben i. m. 206, 215. p. 134. Netolitzky, Fritz: a 47. jegyzetben i. m. 23, 46, 48, 49. p. 135. Bertsch, Karl u.Franz: a 48. fejezetben i. m. 32, 38, 75, 90, 164, 168, 172, 200. p. 136. Bothmaler, Werner —Natho, Ingrid: a 115. jegyzetben i. m. 77, 82—84. p. 137. Tempír, Zdenek: a 44. jegyzetben i. m. 83—91. p. 138. Nyáry Jenő: a 3. jegyzetben i. m. 24—44. p. 139. A Baradla-barlangban, az egyik helyiségben ( „Oszlopok csarnoka") a cseppkövek növekedését Jakucs László érdekes vizsgálattal számította át a bükki-kultúra és a koravaskor viszonylatára. A cseppkövek növekedése azonban mindig a helyi viszonyoktól függ és nem is egyenletes. A Nyáry által említett egy méter vastag cseppkőképződés egymagában nem korhatározó, mert Jakucs közlése szerint szerencsés esetben akár 1000 év alatt is keletkezhet ilyen vastagságú. Ezzel kapcsolatban lásd még: Jakucs, László: Über die Färbung der Tropfsteine in den Höhlen. Karsztos Barlangkutatás. (1961) 3. évf. 36—40. p. 140. Nyáry, Jenő: Les hommes de l'âge de le pierre dans la caverne d' Aggtelek, Comté de Gömör. Az 50. jegyzetben i. m. (Compte-Rendu) 629. p. 141. Nyáry Jenő: a 3. jegyzetben i. m. I. tábla 4.
