Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig
(89. számú). A bronzkorba vagy a kora vaskorba tartozik ugj^ancsak egy köleslelet (172. számú), valamint feltételesen még két maglelet, búza és árpa (?) (157. számú). A kora vaskorba sorolhatjuk a leletek többségét, így búzát és kölest több helyről (109., 135., 170., 232. számú) és feltételesen még egy búzaleletet (96. számú). Két meg nem határozott magleletet ugyancsak feltételesen kora vaskorinak tartunk (16., 105. számú). Végül korszakot négy esetben nem lehetett már megállapítani, két búza- (46., 117. számú) és egy köleslelet esetében (242. számú), valamint egy meg nem határozott magleletnél (52. számú). Ezeket a kormeghatározásokat Wosinsky publikációja alapján valószínűsítettüK. Egészen váratlan eredményt mutat azonban Mebus A. Geyh C 14-es vizsgálata, amit 19G8-ban végzett a Lengyelről származó árpa—Hordeum,-lelettel kapcsolatban. E szerint a magvak kora 1995 + 105 év, annak feltételezésével, hogy a magvak nem estek át konzerváláson. 119a Ennek azonban semmi nyoma sincs. így a megvizsgált árpamagvak a késő kelta vagy kora római korból származnak. A lengyeli lakótelepről ismerünk néhány keltakori leletet 119 * 5 , de ezek lelőkörülményeiről és a keltakori lakótelepről semmi közelebbit nem tudunk. Ezt az utóbbi kormeghatározást a többi lengyeli magleletre egyelőre nem vonatkoztathatjuk, mert a telep különböző helyeiről származnak, koruk tehát nem azonos. Wosinsky leírásában, amennyiben meghatározta a magvak faját, csak búzával, árpával és kölessel találkozunk. Ezzel szemben Deininger a következő magvakat határozta meg és írta le többségében részletesen: Árpa — Hordeum polystichum sanctum Heer. Hordeum polystichum densum Heer. Hordeum polystichum Pannonicum m. Búza — Triticum vulgare antiquorum Heer. Triticum sativum Scythicum, Triticum sativum vulgare Lamarck. Alakor — Triticum monococcum L. Köles — Panicuni miliaceum L. Olasz muhar — Setaria italica (L.) Beauv. Lóbab — Faha vulgaris Mch. var. celtica nana Heer. Szegeslednek — Lathyrus sativus L. Lencse — Ervum Lens L. Heia zab —• A vena fatua L. Gabonarozsnok — Bromus secalinus L. Mezei rozsnok — Bromus arvensis L. Közönséges kakaslábfű — Echinochloa Crusgalli L. Kaszanyűgbükköny — Vicia Cracca L. Edeslevelű csüdfű — Astragalus glycyphyllus L. Konkoly — Agrostemma githago L. Tinószegfű — Saponaria vaccaria L. Szegfű — Dianthus. Lándzsás útifű — Plantago lanceolata L. Aranka — Cuscuta. Sóskafa — Berberis vulgaris L. Szilva — Prunus. Húsos som — Cornus mas L. Erdei fenyő — Pinns silvestris L. Len — Linum (species?), Sás — Carex. 120 IV. KORAI VASKOR 32. Aggtelek—Baradla-barlang. (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Az aggteleki barlang régészeti kutatásának gazdag múltja van, 121 ezek közül azonban csak azokkal foglalkozunk, amelyek az itt előkerült magvak és azok kor119a. Mebus A. Geyhnok a vizsgálatok elvégzéséért, Vértes Lászlón&k pedig a közvetítésért mondunk itt köszönetet. A vizsgálatokat végző intézet: Nieder sächsisches Landesamt für Bodenforschung I/e xi C-Labor Hannover. A próba száma: Hv 2061. 119b- Wosinsky Mór: a 104. jegyzetben i. m. 2, köt. 586. p. 120. Deininger Imre: a 2. jegyzetben i. m. — A leletek a MgM-ban vannak. 121. A barlang régészeti irodalmát lásd: Banner János—Jakabffy Imre: A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája. Bp. 1954. 179—ISO. p. — Az irodalom kiegészítését és az ásatások rövid összefoglalását lásd: Korek József—Patay Pál: A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. (RF Ser. II. 2.) Bp. 1958. 19. p.
