Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Mártha Zsuzsanna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig

táltak több mint évi ü millió forint értékben, sőt az 1875. évi kivitel éppen 33 940 q volt 7,5 millió forint értékben, aminek kétségkívül nagy része magyar termék.

77 Sokoldalúan tájékoztatnak a baromfitoll külforgalmáról a kereskedelmi és iparkamarák évi jelentései, így pl. a budapesti kamara egyik jelentéséből megtudjuk, hogy a hetvenes évek második felében a legfinomabb és a finom minőségű tépett toll került kivitelre, a középminőségúből alig volt export. Az olcsóbb fajták kivitelét jelentékenyen megnehezítette, hogy a hazai vasutak a toll szállítási díját 1870 végén 50%-kal felemelték.

78 A budapesti kamara 1880. évi jelentése megállapította, hogy: „A tollú mennyiségét, mely az 1880. évben Magyarországban nyeretett, körülbelül 10 000 métermázsára lehet becsülni, . . . E mennyiség legnagyobb része külföldre ment, a belföldi szükséglet csak kis részben fedeztetvén a kereskedelem közvetítésével. . . A kiviteli üzlet viszonyait illetőleg javulásról, sajnos, az idén sem szólhatunk. A fő kiviteli piaczokon, úgy mint Németországban, Hollandiában, Dániában, Svéd- és Norvégországban és Svaiczban a közgazdasági állapotok csak igen lassan javulnak, s így a fogyasztó képesség sem fokozódhatik kívánatos arányban. Ehhez járul, hogy a versenyviszonyok egyre súlyosbodnak. Míg korábban csak Amerika és Oroszország versenyzett velünk, ... a jelentésünk tárgyát tevő évben Khina és Japán is beléptek a versenyző országok sorába. E két országból több ízben igen nagy mennyiségű tollú érkezett főleg Hamburgba, és noha ez az úgynevezett „japán tollú" nagyon alárendelt minőségű, olcsóságánál fogva mégis sokat ártott terményünk keletének".

79 A kolozsvári kamara jelentése szerint a tollexport a nyolcvanas években „nem bír kívergődni jelentéktelenségéből" ; a lúdtenyésztés korlátolt, nem tolltermelés az elsődleges célja.

80 A soproni kamara az 1890. évről jelentette, hogy a toll a kamara területén levő fő piacáról, Győrből minden nagyobb ármozgás nélkül könnyű elhelyezést talált Német- és Franciaországban.

81 Az aradi kamara 1898. évi jelentésében felhozta, hogy a németországi ágytoll-gyárosok — látva a nagy kínálatot — lenyomták a toll árát ; ugyanarról az évről a besztercebányai kamara viszont azt jelentette, hogy a tollkereskedés pangott, a piacra hozott mennyiségek alig haladták meg az előző évi felhozatal felét, az árakban szinte nem volt eltérés ; a szegedi kereskedelmi és iparkamara szóvá tette azt a kárt, amely abból keletkezik, hogy a termelők éretlen állapotban tépik a tollat, miáltal export céljára alkalmatlan tollat nyernek, továbbá hangoztatta egy életképes tolltisztító gyár létesítésének szükségességét azon a vidéken.

82 A szegedi kamara egyik későbbi jelentésében olvasható, hogy az olcsó tollak, főként a tyúktoll kereskedelme terén Kína elfoglalta az európai piacot, kiszorítva onnan a magyar árut. Az a körülmény is bénította a kivitelt, hogy a Németországba szállítandó küldeményekhez egészségi bizonyítványt kellett beszerezni arról, hogy a környéken nincsen baromfivész. Ugyanezt követelték a németek a 77. Uo. 78. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának jelentése a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister úr ő nagyméltóságához a kamarai kerület kereskedelmi és forgalmi viszonyairól az 1877-dik évben. Bp. 1878. 118—119. p. 79. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez a kamarai kerület kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól az 1880-dik évben. Bp. 1881. 30. p. 80. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara jelentése a kerülete közgazdasági viszonyairól az 1886., 1887., 1888. és 1889. években. Kolozsvár, 1890. 38. p. 81. A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara évi jelentése a kamarai kerület kereskedelmi-, ipar-és forgalmi viszonyairól az 1890. évben. Sopron, 1891. 37. p. 82. A Magyar Szent Korona Országainak közgazdasági állapota az 1898. évben. A kereskedelmi és iparkamarák jelentései a kereskedelemügyi ministerhez. Bp. 1899. 12., 54. és 611. p.