Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón
A pincékben vágányokon futó lapos és billenős szerkezetű kocsik segítségével végeztek mindenfajta szállítást. Hordókból hordókba 5 db borszivattyú húzta a nedűt, sav- és szeszhatározók és szeszfokmérők segítették a borkezelők munkáját, és adtak pontos tájékoztatót a hozamok minőségéről. 86 A borhozam, ahogy a tőkék a telepítés rendjében termőre fordultak, évről évre emelkedett: 1897-ben még csak 76 (zömmel Mézesfehér, Nagyburgundi és Olaszrizling), 87 a következő évben 125, 1899-ben pedig már 300 hl fölött járt. Amikor 1900-ban pedig 40 kh-ról szüretelhettek, a bortermés 700 hl fölé emelkedett. 3, táblázat A szőlészet borhozama a századforduló éréiben Cukortartalom <%) Átlagtermés (hl) 1899-ben 36 kh-ról lett 330 hl I. must 56 hl II. must 16—20 10 1900-ban 40 kh-ról lett 600 hl I. must 125 hl II. must 19—24 18 1901-ben 50 kh-ról lett 800 hl I. must 225 hl II. must 17—23 20,5 Az egész telepen azonban valójában csak a következő két-három évben fordult termőre valamennyi tőke. Amint Szilárd Gyula jó előre helyesen számítgatta, a 60 holdas szőlőtelep átlagos évi hozama ettől kezdve 1100—1200 hl körül járt: 1902-ben 1250, 1904-ben 1130, 1910-ben 1050 hl újbor töltötte fel az ászári pincék hordóit. Voltak persze gyengébb, sőt kimondottan gyenge évek is: 1913-ban pl. mindössze 591 hl termett csupán. 88 A gyenge évek hozamát azzal beszámítva, hogy csak 1100 hl-t veszünk átlagos borhozamnak, a 60 kh-as szőlőtelepen egy-egy kh után az első világháborúig 18 hl termést számíthatunk évente. Ezzel szemben a filoxerajárvány pusztítása előtt az országos bortermési átlag 11—15 hl között váltakozott, átlagban mintegy 12 hl volt. 89 Az ászári átlaghozamok ehhez mérten igen kiválónak mondhatók. A hozamokról szólva végül azt is meg kell említenünk, hogy a közel 8 kh-as csemegeszőlő-fajták termése átlagosan 250—350 q között mozgott, egy-egy kh-ra tehát igen magas átlaghozam: kb. 35—45 q esett. Ha viszont leszámítjuk a többnyire szőlőkónt értékesített csemegefajták 90 területét az összterületből, akkor az 52 kh-ra csökkenő gazdaság borhozama kh-anként mintegy 3 hl-rel megemelkedik, eszerint az átlagtermés borból 21 hl körül járt. 86. OL. P. 183. II. T. Sz. K. 1902. 87. 1897-ben még az összes termést Osákvárra szállították át, belőle mindössze 700 litert adtak el Czermann János kisbéri vendéglősnek. 88. OL. P. 189. IL T. Sz. K. 1899—1913. 89. Magyarország földmívelése. A 15. jegyzetben i. m. 022—023. p. A filoxera pusztítása idején az átlaghozam 2—3 hl-rel ennél is alacsonyabb volt. 90. A csemegeszőlőt eleinte a kisbéri piacon értékesítették, később az egész évi hozamra előzetes eladási szerződést kötöttek egy-egy kereskedővel. Sziléírd Gyula: a 21. jegyzetben i.m. 652. p. 1907-ben pl. Bajusz Ferenc nagymarosi kereskedő vette meg a csemegeszőlőt. L. a 28. jegyzetben id, forrás. 1900 sz. n.
