Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában

1. Heves megye északi területének bejárt helységei: 1. Felnémet, 2. Felsőtárkány, 3. Szarvaskő, 4. Monosbél, 5. Bélapátfalva, 6. Mikófalva, 7. Bükkszentmárton, 8. Szilvásvárad, 9. Nagyvisnyó, 10. BekÖlce, 11. Egerbocs, 12. Bátor, 13. Sirok, 14. Fedémes, 15. Bükkszenterzsebet, 16. Tarnalelesz, 17. Szentdomonkos, 18. Istenmezeje, 19. Mátraballa, 20. Mátraderecske, 21. Recsk, 22. Bodony, 23. Párád gyenge termőtalajról tesz említést.

2 Később Galgóczi Károly hasonló különbségekre utal: a Bán völgyét termékeny búzatermő talaj jellemzi, ami az Eger völgyére is kiterjed, de Egertől a Mátra felé Recsk, Sirok körül egyre gyengébb a talaj. „Erdőség és szőlő bőségben van e vidéken, de jó szántóföld nagyon kevés. "

3 Hasonló eltérést állapítanak meg a később megjelent leírások is.

4 Észak-Heves csürjeinek használatáról a palócok építkezését vizsgáló néhány le2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest. 1851. 1—4. kötet. Mátraballáról írja: „Földe agy

T

agos, s csak középtermékenységű, legelője, erdeje sok" (1. köt. 79. p.); Tarnalelesz: „Szántófölde nem sok, s az is középtermékenységű, begyein mind legelője, mind erdeje bőven van" (3. köt. 21. p.). 3. Galgóczi Károly: az 1. jegyzetben i. m. 63. p. 4. Albert Ferenc: az 1. jegyzetben i. m. 352., 356. p.; Heves vármegy ei ismertető és adattár. Szerk. Ladányi Mihály. Bp. 1936. 47—49. p. Az egyes termelvények megoszlására 1. : Görög László: Magyarország mezőgazdasági földrajza, Bp. 1954. 99—105. p., 19., 39. számú melléklet; Bernáth Tivadar—Enyedi György: A magyar mezőgazdaság termelési körzetei. I. A szántóföldi növénytermelés körzetei. Bp. 1961. 74—77. p.