Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon

ajándék (dispositio) export kocsma (taverna) saját fogyasztás maradék (restantia) 100 hordó —18,8% 133 hordó — 25,1% 213 hordó — 40,1% 33 hordó— 6,2% 52 hordó — 9,8 % Az uradalom bor jövedelmének különböző forrásait és a földesúri borkészlet hasznosításának említett formáit összevetve, a következő eredményt kapjuk (1. ábra). Az uradalom kezére került bor értékének meghatározásánál az ismert árak középarányosát kell alapul vennünk. Kocsmai boroknál mintegy 28 forint, az exportált, illetve ajándékba adott boroknál 40 forint a hordónkénti átlagár. Négy év átlagában a földesúri borkészlet 678,6 hordó, ezt 34 forintos egységárral számolva 23 072 forintos összértéket kapunk, melynek 50—65 %-a, mint évi készpénzbevétel realizálódik. Kíséreljük meg röviden jellemezni az uradalmat alkotó egyetlen mezőváros demográfiai erejét és fogyasztópiaci kapacitását. A számunkra irányadó 1630-as években a tarcali népesség kb. 190 család. Ehhez mintegy 10%-ot hozzáadva megkapjuk azoknak az arányát, akik a fenti adólistákon nem szerepelnek, pl. a földesúri família tagjai stb. Mindent összevetve a fogyasztópiacul szolgáló lakosság kb. 210 család. A tarcali provisor számadásai szerint a földesúri mészárszéken 1634-ben 309 ökröt, 1638-ban 336 ökröt, míg 1635-ben 194 hízott berbécset vágtak le, és mértek ki. Évi átlagban tehát 325 ökör és legalább 200 hízott birka vágásával számolhatunk. Rendkívüli esetekben, mint pl. szüret idején, amikor sok idegen ember tódul a városba, soron kívül is levágnak néhány száz juhot. A korabeli ökör vágósúlyát 180 kg-ra, a birkáét 20 kg-ra becsülve,

42 a tarcali mészárszék évi forgalma kb. 625 mázsa hús volt. Ugyanakkor a mezőváros népessége a nemesekkel, a szőlő nélküli zsellérekkel és az adómentesekkel együtt a 17. század 30-as éveiben kb. 210 család, azaz minden családra napi 0,82 kg hús esik! Figyelembe véve, hogy szinte minden háznál tenyésztenek sertést, a családonként napi 1,5 fontos húsfogyasztást igen magasnak kell tartanunk. Egy időben ezzel a tarcali taverna kimutatásai szerint minden tarcali családra — s ezek a családok maguk is szőlőbirtokosok! — évente egy hordó (1,7 hl) kocsmai bor esik. Persze, ami ebből a mennyiségből az átmenő forgalom fogyasztására esnék, azt nem tudjuk különválasztani. 8. táblázat Tarcal mezőváros népessége*

3 Év A családok száma Év helybeli idegen (extraneus) 1565 175 1581 219 1634 189 81 1638 168 50 1639 213 56 1688 171 ? 42. Sopron város mészárszékén 1570 márc. 24-től 1571. febr. 27-ig 806 ökröt vágtak le, s ezek vágósálya 2615,22 libra (fontmázsa) volt. Egy ökör átlagos vágósúlya 321,8 font, azaz 180,2 kg, ami kb. 360 kg-os átlagos élősúlynak felel meg. Soproni lt. Városi számadáskönyvek 1570/71. (Zimányi Vera szíves közlése.) — Pest város mészárszékein az 1735-ben eszközölt próbák szerint a marhák élősúlya 4,49 és 4,08 mázsa között váltakozott. A vágósúly 200—225 kg körül ingdozott. Wellmann Imre: Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termeivények körül az 1730-as években. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1965/66. 89—92. 1. 43. Az 1565., 1581. és 1686. évi urbáriumok (OL UC 81: 10, UC 97: 25 és UC 58:17), valamint az 1634—39. évi bor dézsmajegyzékek alapján (OL P 72 Csáky lt. 228 fasc.) Az 1565. évi család-