Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon

aszubor 3 % tiszta bor (vinum purum) 80 % másod-sajtolású bor (vinum torculatum) 17 % Ezen kívül még törkölyön erjesztett lőrét is készítettek, elsősorban a cselédség fogyasztására. ó. táblázat A nyolc ún. „királyi", valamint a később szerzett allodiális szőlők borhozama, vas-ban* V i n e a (szőlő) 1634 1635 1636 1637 1638 1641 1685 1708 Alszőlő — 1 4 6 6 V ? V Előhegy — 14 5 20 14 17 12 24 Király Gál — 12 9 29 13 27 16 40 Nagy Baxo — 3 5 13 12 17 15 20 Nagy Váti — 6 4 13,5 3 9,5 20 15 Nyulas — 8 9 22 25 36 10 25 Remete — 23 7 33 35 42 12 V Tar Balázs — 11 9 23 26 15 13 ? Összesen 69,5 78 52 159,5 134 163,5 98 124 Az 1635—1638-ig újonnan szerzett majorsági szőlők termése — 11,5 24,5 38 65 155 — — Összesen 89,5 89,5 76,5 197,5 199 318,5 — — * A tarcali vas 1630 és 1640 között = 4 tina = 200 icce, azaz kb. 1,7 hl. Vasculum vagy „átalag" = kb. 0,8 hl, „dimidium vas vini in vasculo". Ha Csáky majorsági szőlőinek eredeti állományát, az ún. 8 királyi szőlőt vesszük alapul, az allodiális bortermés a következőképpen alakul. Az 1565—1708 között ismert 11 év allodiális hozama szerint az átlag 102,4 hordó. Ez a tényleges szüreti eredményt tükröző átlag megközelíti az 1565. évi becsült átlagtermést: 120 hordó. Ha csupán az 1634—1641. évek hozamának átlagát vesszük alapul — hiszen az uradalmi borbevétel nem allodiális adatait is csak ebből az időszakból ismerjük —, úgy 109,4 hordós eredményt kapunk, mely mintegy középen áll a valamennyi terméshozamot összegező átlag (102,4) és az 1565. évi becsült hozam (120) között. Csáky évről évre új allodiális szőlőket szerzett. 1635-től 1641-ig 11 új majorsági vineát (szőlő) csatolt a tarcali uradalomhoz. Ezek a szőlők, mint a táblázat mutatja, egyre nagyobb súlyt képviselnek: 1638-ban az allodiális bortermésnek kb. egyharmadát, 1641-ben már csaknem felét adják. Öt évi átlagban (1635—38. és 1641.) 59 hordóra rúg az újonnan szerzett majorsági szőlők hozama. A régi és új majorsági szőlők együttes terméshozamának átlagát 168,4 hordóban határozhatjuk meg. A legtöbb bort azonban nem saját szőlőinek terméséből kapta a földesúr, hanem adóból. Földesúri jogainak érvényesítése sokkal több bort juttatott Csáky úr pincéjébe, mint saját szőlőművelése. A mezőváros parasztsága a dézsma (hiszen a földesúr bérelte az egyházi tizedet is) és a nona összevonásával ún. „quintát" fizetett,