Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon

Grobnik, Buceari (nem a portus, hanem a dominium!) Chabar, Brod, Lych, Drevnik, Grisané, Bribir, vasbányával, kohókkal, erdőkkel és határerődökkel. Ha Velence az Adriai-tenger királynője volt, úgy a Zrínyiek legalábbis a tengerpart hercegei. .. A chabari ferrifodina (vasbánya) és officina (vasmű) állandó munkáslétszáma (artifices continuo laborantes!) meghaladta a 200 főt.

11 Az officina áruraktárában és a Buccari-i vasraktárban állandóan nagy tömegű vasáru állt elszállításra készen. 1670-ben

12 vasáru rúdvas ferri . . . pro vend endo accomodati (készáru) szög, patkó 1673-ban

13 vasáru ferri in virgulis (rúdvas) szög, patkó gránáthüvely officina 565 bécsi mázsa 106 91 officina 1206 bécsi mázsa 209 21 101 Buccari-i raktár 253 velencei mázsa 13 128 vasculum (hordócska; Buccari-i raktár 1369 velencei mázsa 77 A kobzással együttjáró zavarok elmúltával a vasbánya és az olvasztómű újból elérte a Zrínyiek alatti termelési szintet, ami ha az 1673. évi árukészletet nézzük, évente kb. 3000 bécsi mázsa (168 tonna) súlyú vasáru exportját teszi lehetővé. S tegyük hozzá, a kivitel elég jelentékeny része ipari termék: szög, patkó, gránáthüvely, kalapács, ék, üllő, abroncs stb. A fő kiviteli piac természetesen Olaszország. A horvát és dalmát erdőségek, főleg a kikötőiket övező tengerparti erdő vidék jelentékeny részét kézbentartó Zrínyiek igen sok fát exportálnak Velencébe és Észak-Olaszországba. 1670-ben, a kamarai birtokbavétel zavarai közepette a buccariczai raktárban csak 200 nagy evezőt és 462 fenyőfa gerendát írnak össze, de ugyanakkor Szelcze kikötőjében is több száz gályaevező (rémes magni pro galeriis) vár elszállításra.

14 1679-ben, amikor a termelés és a kiviteli forgalom már rendes kerékvágásba került, egyedül a buccari-i fatelep árukészletét 12 163 velencei arany zechinóra becsülték.

15 Közel két tucat fafajtát, köztük 4 és 8 öles gerendákat, valamint 1700 nagy evezőt sorolnak fel a leltárban. A faáruk exportja olyan nagy, hogy gyakran még olyan helyiségeket is, amelyeket a forrás kápolnának nevez, átalakítanak raktárházzá.

16 Történetírásunkban általánosan elfogadott nézet, hogy a Zrínyiek az Olaszországba irányuló marhakivitel (via Légrád) hasznából részesedtek. A tőlük átnézett anyagban nem találtunk erre utaló adatot, kétségtelenül megállapíthattuk viszont, hogy saját uradalmaikban nem foglalkoztak exportmarha tenyésztésével. 10. OL UC 79 : 4. A csáktornyai bor-köböl négy „quadrans"-ból áll és kb. 47,5 liter. 11. 1673-ban: 32 fabri, 15 carbonarii, 21 fossores minerae, 56 sectores lignorum, 88 coloni fabri lignarii. OL UC 92 : 13. 12. OL UC 95 : 48. A bécsi mázsa 56 kg, a velencei „nehéz'' mázsa 47,6 kg. 13. OLUC 92 : 13. 14. OL UC 95 : 48. 15. OL UC 79: 12. Egy velencei zechino 1660 táján 2,5 birodalmi tallért ért. Vuk Vinaver: Der venezianische Goldzechiri in der Republik Ragusa. In: Bolletino dellTnstituto de Storia della Societa e dello Stato. IV. 1962. 151. 1. 16. Pl. Kralyeviczán: „In tertio Magazino alias Capella . . ." Anno 1679. OL UC 79 : 12.