Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

N. Kiss István: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon

a sajtraktár. A felsőkralyováczi földesúri juhászat a maga kb. 400 db állatával komoly bázisa a gyapjú és juhtúró (brinza) termelésének. Ezen kívül kisebb-nagyobb allodiális juhászatot szinte valamennyi Zrínyi-birtokon találunk. A majorsági szántók kereken 42 %-a paraszti bérlők kezére került, vagy pusztán áll, azaz 1. táblázat A muraközi uradalom majorsági állatállománya? Majorság 1670 1672 1673 1674 Allodium Novum ló — 5 8 — ökör — 6 4 6 + 12* tehén és egyéb szarvasmarha — — 15 8 bivaly 57 97 51 40 Allodium Csukovc ökör 2 2 5 2 tehén és egyéb szarvasmarha 59 51 91 84 Allodium Turnise ökör 7 8 7 5 tehén és egyéb szarvasmarha 61 39 36 29 bivaly 17 — — — Ali. Felső-Kralyovác ököi12 14 14 9 tehén és egyéb szarvasmarha 6 27 25 11 juh 303 262 383 333 bárány 24 201 194 112 * hízott marha az allodiális termelés kapacitása messze nincs kihasználva. Nézzük meg most a rendelkezésre álló igaerő és föld arányát. Tekintve, hogy a művelés a forrás szerint kétnyomású, az allodiális szántóterület (022 hold) felét kellett évente felszántani. Az egy nyomásban eke alá kerülő 311 iugerumra ugyanabban az évben (1673) 30 vonómarha esik, tehát egy négy ökrös ekefogatra 42,8 2. táblázat A majorsági szántóterület alakulása Csáktornyán 1673-ban, iugerumban (hold)

i M ajorsâg Művelés alatt Puszta és paraszti bérlet Összesen Novum allodium 145 50 195 Csukovc 80 — 80 Turnise 186 108 294 Felső-Kralyovác 211 292 503 Összesen 622 450 1072