Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson
A végtagcsontok aránya 3. táblázat Elülső végtag Hátulsó végtag hossza Humerus Radius Metacarpus hossza Femur Tibia Metatarsus (mm) a végtaghossz %-ában (mm) a végtaghossz %-ában 1. sír 4. sír 20. sír 28. sír 40—4l/a. sír 40—41/b. sír 43. sír 823,7 803,0 802,3 838,0 838,0 814,0 776,8 34,00 33,70 33,82 34,75 34,55 33,17 32,90 39,90 40,02 39,43 40,16 39,67 40,33 39,36 26,10 26,28 26,73 25,08 25,77 26,49 27,74 997,5 950,0 964,2 1002,0 991,1 958,7 920,2 38,80 38,10 38,11 38,70 38,54 37,44 37,20 35,13 35,30 35,36 35,83 34,86 35,64 35,24 26,05 26,58 26,52 25,47 26,60 27,00 27,60 Gyenesdiási átlag 813,6 33,83 39,84 26,31 969,0 38,12 35,34 26,52 Bólyi lovak 809— 857 33,3— 34,2 39,5— 40,4 26,0— 26,8 974— 1025 38,3— 38,8 34,8— 35,2 26,2— 26,9 igen vékony lábúak (13,5-en alul) vékonylábúak (13,5—14,5) kissé vékonylábúak (14,5—15,5) középvastaglábúak (15,5—46,5) kissé vastaglábúak (16,5—17,5) vastaglábúak (17,5-en felül) A gyenesdiási lovak metacarpusának karcsúsági jelzője 13,6—15,8 értékhatárok közé esik. A hazai szkíta lovak lábközépcsontjai között ennél voltak karcsúbbak és vastagabbak is, amint Bökönyi által közölt 12,5—16,8-as indexükből kitűnik. 33 Követve Brauner rendszerezését, a gyenesdiási avar lovak között van 1 vékonylábú, 3 kissé vékonylábú, 3 középvastaglábú. A szkíta lovak megoszlása hasonló: 1 igen vékonylábú, 1 vékony lábú, 5 kissé vékonylábú, 5 középvastaglábú, 1 kissé vastaglábú. Az állati test nagyságára leginkább a végtagcsontok hosszúságából következtethetünk. A testnagyság általánosan használatos mutatója a marmagasság mérete, amelynek számítására a háziállattörténeti kutatás nemzetközi gyakorlatában lovak esetében ma is főként Kiesewalter módszerét 34 alkalmazzák. Jelen esetben is ennek a módszernek segítségével történt a gyenesdiási avarkori lovak marmagasságának meghatározása. A 4. táblázatban látható, hogy a gyenesdiási lovak marmagassága tágabb értékhatárok között ingadozik, mint a bólyi lovaké, de a variációs szélesség határértékei a szkíta lovakéhoz közelebb állnak. A marmagasság átlaga nem döntő jelentőségű ugyan, mégis megemlítjük mint érdekességet, hogy a gyenesdiási lovak 33. Bökönyi, S.: a 14. jegyzetben i. m. 104. p. (1954) 24. p. (1955). 34. Kiesewalter, L. : Skelettmessungen an Pferden als Beitrag zur theoretischen Grundlage der Beurteilungslehre des Pferdes. Diss. Leipzig. 1888. — Minthogy a tamümányhoz nem jutottam hozzá, a vonatkozó adatokat Bökönyi, S.: Les chevaux scythiques de Szentes—Vekerzug II. (Acta Arch. Hung. 1954. 102. p.) dolgozatából vettem át.
