Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
gyok kezén levő telken kívüli földállomány meghatározására szorítkozik, 189 míg a XVIII. századi kérdéseket elemző kutatás már képes arra, hogy nagyobb terület jobbágyságának egészét figyelembevéve mérje fel a telki állomány és a telken kívüli jobbágykézen levő földterület arányait. 190 Ezek a vizsgálatok megcáfolták azt a korábban felállított tételt, hogy a jobbágyság földtől való megfosztása a XVII1. század második felétől volna számítható. Ez a felfogás egyes jelenségek erős eltúlzásából származott. Az újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a XVIII. század második felében és a XIX. század elején, noha a földesúri gazdaságok kapitalizálására irányuló törekvés egyes helyeken érintette is az úrbéres földeket, ez a tendencia csak jóval kisebb mértékben érvényesült, mint a régimódi robotoltató gazdaságok továbbfejlesztésére irányuló törekvés, ami viszont új telkek kiosztásával járt együtt. S maga a jobbágyföldet érintő kisajátítás is csak részben tekinthető az eredeti tőkefelhaímozódás alkotóelemének, mert az elkobzott földek egy része ismét paraszti kézre jutott. A jobbágyság kezén levő földterület mennyiségének meghatározása és a küzdelem a jobbágyok és a földesurak között a földért a korszaknak annyira alapvető problémája, hogy tanulmányok egész sora foglalkozik vele. 191 A földért vívott küzdelem legutolsó, egyúttal legélesebb szakasza a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos úrbéri birtokperek során zajlott le. Ezzel a kérdéssel is több, elsősorban helyi viszonylatokat feltáró cikk foglalkozott. 192 A jobbágyság rétegződésének problémája számra is jelentős tanulmányt érde189. A 7 . Kiss István: A jobbágytelken kívüli paraszti szántóterület a XVI. században. Agt.Sz. 1962. 602—612.1. A telkenkívüli szőlőterületekre: Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században, különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira. In: Agrártörténeti tanulmányok. Bp. 1960. 3—70.1. Misz János: Nagytálya bortermelő paraszt gazdaságai a XVI. században. Agt.Sz. 1964. 150—169.1. R. Péter Katalin: Szabad és dézsmás szőlők Zemplén megyében a XVII. század végén. Agt.Sz. 1964. 170—188.1. 190. Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon. 1711—1770. Eger, 1958. 46 1. Uő: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger, 1958. 132 1. 191. A jobbágyság kezén levő földterületre ld. : Varga János: Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar megyében az úrbérrendezés és 183(5 között. Agt.Sz. 1959. 37—62.1. Spiro, György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegződéséhez. Száz. 1958. 625—643.1. Varga Gyula: Kismarja. Egy szabadparaszt község a feudalizmus bomlásának korszakában. In: Agrártörténeti tanulmányok. Bp. 1960. 71—137.1. Sándor Pál: A jobbágybirtok történeti-statisztikai vizsgálatához. 1786—1853. Bp. 1961. 168 1. Uő: Rezi község földbirtokstatisztikája a kataszteri felvételek tükrében (1789—1853). In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. 59—85.1. Uő: Ujabb adatok a paraszti földbirtoklás kérdéséhez a XIX. század első felében. Alsózsid parasztságának földbirtokstatisztikája: 1789—1853. Történelmi Szemle, 1961. 180—198.1. Uő: Az agrárkérdés földbirtokstatisztikai vizsgálatához Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1964. 35—48.1. Varga János: A telektulajdon a feudalizmus utolsó századaiban. Történelmi Szemle, 1964. 378—388.1. A parasztság küzdelmeit is érintik : Ruzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal. Bp. 1964. 254 1. T. Mérey Klára: Somogy megye parasztsága és a földkérdés. 1690—1848. In: Értekezések 1963. Bp. 1964. Héirsfal vi Péter: Xemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában (1753—1848). In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 1960. Nyíregyháza, 1963. 137—153.1. 192. A jobbágyfelszabadítás előtti időszak birtokelkülönözóseire : Tilkovszky Lórémt: Az elkülönözós és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában. Agt.Sz. 1961. 35—-59.1. Uő: A tagosítás és legelőelkülönözés Széchenyi István pölöskei uradalmában. In: Göcseji Múzeum Jubileumi Emlékkönyve 1950—1960. Zalaegerszeg, I960. 239—256.1. Belényesy Márta: Egyezség köröshegyi jobbágyok ós az Uraság között az Úrbéri legelő elkülönzés és Úrbéri faizás tekintetében — 1847. május 21-én. Ethn. 1960. 613—615.1. A jobbágyfelszabadítás előtti örökváltságra: Barta István: Korai örökváltság-szerződések. Agt.Sz. 1961. 94—115.1. A jobbágyfelszabadítás utáni időszakra: Simonffy Emil: Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. In : Agrártörténeti Tanulmányok. Bp. 1960. 339—414.1. Für Lajos: Palotai jobbágyok utolsó pere a földesúrral. (Jobbágyfelszabadítás Rákospalotán.) In: Rákospalotai Múzeum Évkönyve, 1964. Bp. 1964. 1. Vargyai Gyula: Jobbágyfelszabadítás Esztergom megyei egyházi birtokokon. Bp. 19(53. 35 1. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. Eger, 1964. 48 1.
