Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Nováki Gyula: Kora vaskori sarlólelet Kőszegről
KORAVASKORI SARLÔLELET KŐSZEGRŐL NOVÁKIGYULA 1841. május 13-án a kőszegi hegységben az i'in. felső erdei Ördögasztalnál (Teufelstisch) egy sziklaüregben Deckelmámi Jakab és Schock Márton kőszegi polgárok kőfejtés közben 44 darab bronzsarlót találtak egymás mellett sorba helyezve. Az első hírt erről 1873-ban, majd 1878-ban Chernél Kálmántól olvashatjuk, a sarlókon kívül azonban más tárgyról nem emlékezik meg. A leletegyüttes sajnos majdnem teljesen szétszóródott. Egy példány a kőszegi levéltárba került, egy a szombathelyi múzeumba, egyet pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba küldtek. A többi 41 darabot a a városi tisztviselők és képviselők között osztották el. 1 Magánhelyről ma már egyetlen példány sem ismeretes, de ötöt három múzeumból még sikerült megtalálni. A kőszegi levéltárban elhelyezett darab később a városi múzeumba került (1. ábra). Két sarló a soproni Paur Iván féle gyűjteménybe vándorolt, ennek körülménye és pontos ideje ismeretlen, később az egész gyűjteménnyel együtt a soproni múzeumba kerültek. Lelőhelyként Kőszeg—Oház volt megjelölve, ez azonban nyilván téves meghatározás, mert az Oház és az Ordögasztala egészen közel vannak egymáshoz és mivel az előbbi hegycsúcs az ott levő várrom révén közismertebb, ezért Faúrnak úgy látszik már az Oházat jelölték meg lelőhelyként. 1934-ben a soproni múzeum Artner Jenőné Utrechtben levő gyűjteményéből kapott ajándékba egy sarlót, ennek lelőhelye Kőszeg. Aligha vonhajtuk kétségbe, hogy ez is ebből a leletegyüttesből származik. A soproni múzeum három kőszegi sarlója (2—4. ábra) 1904-ben a kőszegi múzeumba került, ahol tehát most már négyet ismerünk közülük. Egy további sarló a szombathelyi múzeumban is található (1. ábra 5.), lelőhelye ennek is csak Kőszeg, de a legnagyobb valószínűséggel ezt is ide sorolhatjuk. Ennél az öt darabnál többet nem sikerült megtalálni. Pusztán említésből ismerünk még egyet, amelyet Darnay Kálmán említ a gyűjteményéből, mint „kőszegi" sarlót 2 , de ennek nyoma veszett, akárcsak a Magyar Nemzeti Múzeumba küldött darabnak is. ;i A rendelkezésünkre álló öt sarló pengéje valamennyinél ívben hajlik, nyele egyenes, a nyél és a penge találkozásánál a hátán kis dudor áll ki, hátlapjuk teljesen sima. A képen jól látható díszek leírását mellőzve a legszükségesebb adatok a következők : 1. : Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei és levéltára. (A Vasmegyei Régészeti Egylet évi jelentést* 1872. Szerk.Lipp Vilmos) Szombathely 1873. Bertalanffy.59.p. — lÄpp Vilmos: Szombathelyi közlemények. Archaelógiai Értesítő Bp. (1873) 7.évf.98.p. Chernél Kálmán: Kőszeg sz.kir.város jelene és múltja. Második rész: Múltkor.Szombathely 1878. Seüer.256.p. 2. Darnay /vá^wín/Kisapáti bronzkincs.Archaeológiai Értesítő. Bp.(1897) u.f.Í7.évf. I20.p. 3. Itt mondok köszönetet Szentléleky Tihamér szombathelyi és Szövényi István kőszegi múzeumigazgatóknak a sarlók közlésre valé) átengedéséért.
