Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

csak képet tudunk kapni.

215 így érthető, hogy az 1945 utáni időszakkal foglalkozó kutatásokról beszélve, gyors és eredményes fejlődésről adhatunk számot. Ugyancsak fejlődőben vannak azok a kutatások, amelyek az agrártudomány történetét, fejlődését tárják fel. Korábbi hagyományokra alapozódva a fejlődést ezen a téren a magyar agrártudomány kimagasló képviselői munkásságának feldolgozása indította el. A magyar mezőgazdaságnak olyan nagy alakjai, mint Tessedik Sámuel, Nagyváthy János, Pethe Ferenc és Balásházy János több tanulmány elkészítését is inspirálták.

216 S ebben a vonatkozásban nem tekinthető hátránynak, hogy a XVIII— XIX. század fordulóján élt nemzedék munkásságán kívül az agrártudomány más vezető alakjai még nem kerültek a vizsgálódások tengelyébe. A korszakváltás, a hagyományos földművelésről a kapitalisztikusra való áttérés világszerte az agrártudomány fellendülését eredményezte, és ez megmutatkozott Magyarországon is, így természetes, hogy a figyelem elsősorban a fentebb említett nagy nevek felé fordul. Remélhető azonban, hogy az őket megelőző korszak, és az utánuk következő évszázad agrártudományának nagy alakjai, sőt iskolái is hamarosan a kutatás figyelemkörébe vonódnak. A kimagasló alakok mellett az agrárszakoktatás intézményei is felkeltették az érdeklődést az agrártudomány történetével foglalkozó kutatók körében. Az egyetemtől a szakfőiskolákon át egészen az alsófokú földművesiskolákig, több munka szól egyik-másik intézmény történetéről.

217 Ami az agrártudomány konkrét fejlődésrajzát illeti, ennek áttekintéséhez jó lehetőséget nyújt az a többkötetes szakbibliográfia, amelyik a kezdetektől egészen 215. Szakái Pál: Mezőgazdaságunk fejlődése az első ötéves terv időszakában. Agt.Sz. 1964. 233—265. és 488—511.1. Erdei Ferenc: A magyar mezőgazdaság fejlődésének 20 éve. In: Húsz év. Tanulmánvok a szocialista Magyarország történetéből. Bp. 1964. 1. Helyi vonatkozásra: Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945—1960). Gyula, 1960. 34 1, 216. Tessedikről: Hanzó Lajos: Tessedik gazdaságtudományi nézeteinek forrásaihoz, Száz. 1902. 553—564.1. Uő: Tessedik és az európai gazdaságtudomány. Agt.Sz. 1961. 223—242.1. Horváth Róbert: Tessedik, a társadalomtudós. In: Körös népe. 1963. 27—54.1. Nagy Lajos: Tessedik Sámuel gazdasági nézetei. Közgazdasági Szemle, 1956. 1420—1432.1. Penyigey Dénes: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Agt.Sz. 1901. 169—189.1. Uő: Tessedik Sámuel munkássága és hatása mezőgazdaságunk fejlődésére. Magyar Tudomány, 1961. 229—235.1. Szabó Miklós: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Bp. 1960. 34 1. Tamássy István: Tessedik Sámuel a pedagógus. Agt.Sz. 1961. 190—200.1. Wellmann Imre: Tessedik Sámuel, Bp. 1954. 135 1. Uő: Tessedik és a magyar agrárfejlődés. Agt.Sz. 1961. 206—222.1. Kovéics Gábor: Tessedik Sámuel és a parasztság. Agt.Sz. 1961. 201—205.1. Nádor István: Tessedik Sámuel szerepe az Alföld fásításában. Erdő, 1960. 380—384.1. Munkáinak jegyzékét összeállította Nádor Jenő: Tessedik Sámuel írásainak címjegyzéke. Agt. Sz. 1901. 292—308.1. Kiegészítése: Sólyom Jenő: Jegyzetek Tessedik Sámuel írásainak címjegyzékéhez. Agt.Sz. 1964. 548—561.1. J.Hajdú Helga: Tessedik kéziratok az Országos Széchényi Könyvtárban. Agt.Sz. 1964. 561—565.1. Kiadatlan iratai: Tessedik Sámuel kisebb írásai. Szarvas, 1960. 139. 1. Nagyváthy Jánosról: Vörös Kéiroly: Fejezetek Nagyváthv János életéből. Agt.Sz. 1961. 10—32. és 371—412.1. Pethe Ferencről: Süle Sándor: Kisszántói Pethe Ferenc. 1763—1832. Bp. 1964. 326 1. Uő: Pethe Ferenc és a Georgikon. Agt, Sz. 1957. 327—340.1. Balásházy Jánosról: Tilkovszky Lóránt: Balásházy János élete és munkássága. Száz. 1962. 409—439.1. Uő: Balásházy János agrártudományi nézetei. Agt. Sz. 1963. 67—93.1. 217. Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos. In: MMMK 1962. 33—43.1. Kovács László: A Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia 140 esztendeje. Agrártudomány, 1959. 6. sz. 86—93.1. Lámfalussy Sándor: Történeti visszapillantás a Soproni Erdőmérnöki Főiskola Erdőhasználattani Tanszékének múltjára 1809-tő! 1947-ig. In: Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei 1963. 291—-302.1. Lesem/,' Ferenc: A Selmecbányái Erdészeti Tanintézet története (1808—1846). Sopron, 1959. 118 1. Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmives iskola működése 1863—1889 között. In: MMMK 1964. 201—219.1. Vincze Ferenc: A szarvasi mezőgazdasági szakoktatás múltja és jelene. Békéscsaba, 1904. 108. 1.