Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
került az élre e területen a szőlőművelés. Emellett azonban lassan fény derül egyes török megszállás alatti területek szőlőművelésére, vörösbor termelésére 141 és más, újabb fejlődés nyomán intenzívebb szőlőtermesztő helyekké vált területek bemutatására is sor kerül. 112 A kutatás az elmúlt néhány évben figyelte meg a XVI—XVII. században már világosan kitapintható monokultúrás szőlőtermelés jelenségeit 143 egyes körzetekben, s ha e vizsgálódások ma még inkább csak társadalomtörténeti irányúak is, és így elsősorban a paraszti és uradalmi termelés társadalomtörténeti hatásait vizsgálják, kétségtelen, hogy a közeljövőben sor kerül a termelés vizsgálatára is. Az első lépések ez irányban már meg is történtek a XVIII. századi uradalmi borkezelés bemutatásával. 114 Nagy hiányossága azonban a kutatásoknak, hogy a XIX. században elterjedt alföldi homokkultúrával sem termeléstörténeti, sem társadalomtörténeti síkon mindezideig érdemlegesen nem foglalkozott, holott az mindkét vetületében lényegesen eltér a történelmi borvidékekétől, s ismerete sok újat mondhatna számunkra. A gyümölcstermesztés múltja iránti érdeklődés összefügg a gyümölcs iránti keresletnek a modern időkben történt jelentős megnövekedésével és azzal a törekvéssel, hogy a gyümölcstermesztés mai problémáinak megoldását történelmi alapokon kíséreljék meg. Ebből a törekvésből ered, hogy a kutatások elsősorban egyes tájak termelésével foglalkoznak, s érdeklődésük homlokterében az utolsó 100 év fejlődése áll. 145 Emellett azonban megindult a régebbi korok gyümölcstermesztésének vizsgálata is. Elsősorban a pannóniai római kori gyümölcstermesztés régészeti leletek alapján történő feltárása, 146 és a XVIII. század gyümölcsfaállományának vizsgálata 147 terén értünk el újabb eredményeket. A közbeeső évszázadokról e vonatkozásban alig tudunk valamit. A kertészet, a kertesség s ennek a paraszti társadalomból kikülö141. Andrásfulvy Bertalan: Pekmez. Adatok törökkori szőlőkultúrák ismeretéhez. In: Kisebb Tanulmányok. Pécs, 1961. 87—96.1. 142. Arad megyére: Schram Ferenc: Peretsényi Nagy László leírása az Arad megyei szőlőművelésről (1805). Agt.Sz. 1963. 153—176.1. Borsod megyére: Babarczyk József: Egy elfelejtett — egykor nevezetes — bortermelő helyünkről. Bd.Sz. 1963. 4. sz. 104—106.1. Vincze István: A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi hegyközre. Ethn. 1960. 1—27.1. Uő: Szőlőművelés és eszközei a borsodi Hegyközben. Néprajzi Közlemények, 1900. 3—4.sz. 125—144.1. Uő: Ungarische Weinkeller. Acta Ethnographica, 1900. 119—145.1. Uő: Verfahren und derate der Weinkelterung unter Berücksichtigimg des Weingebietes von Nordostungarn. Acta Ethnographica, 1961. 295—326.1. Heves megyére: Prohászka Ferenc: Heves megye szőlőtermelének és múltja, jelene és jövője. Borgazdaság, 1964. 3. sz. 90—94.1. Zétényi Endre: Adatok az egri szőlők telepítés-földrajzához. In: Egri Pedagógiai Intézet Évköyve 1961. Eger, 1961. 547 — 555. 1. Bihar megyére: Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás. Debrecen, 1964. 101 1. A 7 *. Kiss István: A bihari borvidék a XVI. században. Száz. 1958. 616—624.1. Az Alföldre: Patay Árpád: Az alföldi borvidék vázlatos története Bp. 1960. 35 1. Zala megyére: Holub József. A bortermelés Zala megyében 1520 előtt. In: A Göcseji Múzeum Jubileumi Emlékkönyve 1950—1960. Pécs, 1960. 181—202.1. 143. Ld. N. Kiss Istvátin&k az előző jegyzetben idézett cikkét. 144. Varga János: Borkezelés a XVIII. század első felében. Történelmi Szemle, 1960. 130— 140.1. 145. Laczkó István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye gyümölcstermelésének múltja Bd.Sz. 1964. 4. sz. 9—17.1. Eckert József—Fazekas Lajos—Pereginé, Bárányos Ildikó: A szatymazi gyümölcs és szőlő termőtáj. Bp. 1964. 129 1. Andrásfalvy Bertalati: Duna menti gyümölcskertek. Adatok a magyarországi déli Dima-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 1960. 271—305.1. Geday Gusztáv: A magyar gyümölcstermesztés 100 éves története. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei, 1964.1. 146. Patay Árpád—Sz. Póczy Klára: Gyümölcsmaradványok aquincumi mumiasírból. In: MMMK 1964. 135—140.1. 147. Hársfalvi Péter: Szabolcs megyei gyümölcsfaadatok 1781-ből. Agt. Sz. 1961. 85—93.1. Kenéz Győző: Gyümölcskertre vonatkozó adatok 1752-ből. Ethn. 1960. 612—613.1.
