Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
vonatkozásában még ma sem tekinthetők lezártaknak, mindenesetre 1956-ig e téren is nagy előrelépés történt, a fő vonalak kirajzolódtak. Már a XIV—-XV. század parasztságtörténetét vizsgálva is szem előtt tartotta a marxista agrártörténetírás, hogy kimutassa : a feudális társadalom is osztálytársadalom, melyben jobbágy és földesúr kíméletlen harcban áll egymással. Különösen a XVI—XIX. századi kutatásoknak kellett erre a kérdésre figyelemmel lenniök, hiszen az 1945 előtti agrártörténeti irányzatok éppen ezt tagadták, vitatkozva még egyes haladó történészek ilyen felfogásával is. A marxista történetírás különös gonddal tárta fel az egyes jobbágymegmozdulások, felkelések történetét a XVI. század elejétől 1848-ig, részleteiben is tisztázta azok kirobbanásának közvetlen és távolabbi okait, határait, ideológiájukat, a felkelésekben részt vett paraszti rétegek céljait, érdekeit. 13 A paraszti osztályharc időnkénti fegyveres kirobbanásainak vizsgálata mellett 1949 után sor került arra is, hogy a XVI—XVII. század majorsági gazdálkodásának fejlődését az addig ismert tényadatok és újabb források áttekintése alapján a korábbinál szélesebb távlatokba illesszék be. A történeti kutatás ismét vizsgálat alá vette a majorsági gazdálkodás kibontakozásának tényét, annak formáit, s e jelenségeket megkísérelte beállítani a kapitalista fejlődés előtörténete, az eredeti tőkefelhalmozódás sajátos kelet-európai kibontakozási folyamatába. 1 ' 1 E kutatások eredményei szerint a mezőgazdasági árutermelés XVI—XVII. századi fejlődése nyomán a Magyarországon is •— miként Közép-Európa jórészén és egész Kelet-Európában — megjelenő majorsági gazdálkodás nagyobb jelentőségű volt, mint azt a korábbi történetkutatás vélte. Nincs szó arról, állapították meg e tanulmányok, hogy a majorsági gazdálkodás a XVI. század végén visszaesett volna, s hogy az egész XVII. századot e vonatkozásban pangás jellemezte volna. Már a fentebb idézett munkák, majd később igen széles körben egy, az ország több, fejlődésükben egymástól eltérő területeire kiterjedő birtokkomplexum gazdasági iratanyagának, elsősorban urbáriumaimittelalterlichen Ungarn. Acta Ethnographica, 1956. 183—188. 1. Uő: Le serment sur la terre au moyen age et sur traditions posterieuses en Hongrie. Acta Ethnographica. 1955. 313—359.1. Uő: Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. Néprajzi Értesítő, 1955. 11—30.1. Uő: Halászat a XIV. században. Ethn. 1953. 148—166.1. Uő: Az állattenyésztés Magyarországon a XIV. században, Néprajzi Értesítő, 1956. 13. Geréb László: Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához XV—XVIII. század. Bp. 1949. 27 1. Uő: A magyar parasztháborúk irodalma. 1437—1514. (A bevezetőt írta Székely György) Bp. 1950. 256 1. Uő: A hazai osztályharcok irodalma 1525— 1660. Bp. 391 1. Karctcsonyi Béla: Az 1514. évi magyarországi parasztháború. Bp. 1952. Szabó István: A hajdúk 1514-ben. Száz. 1950. 178—198.1. Makkai László: A felsőtiszavidéki parasztfelkelés 1631—1632. Bp. 1954. 90 1. Uő: A kuruc nemzeti összefogás előzményei. (Xépi felkelések Felső-Magyarországon 1630—1632-ben.) Bp. 1956. 344 1. Hadrovies László— Wellmann Imre: Parasztmozgalmak a XVIII. században. Bp. 1951. 95 I. Maday Pál: Az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelés. Békéscsaba, 1957. 55 1. H. Balázs Éva: A váradi püspökség jobbágyainak megmozdulása a XVIII. század közepén. Száz. 1950. 320—332. 1. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves ós Külső-Szolnok megyében 1790—1795. Eger, 1955. 32 1. i". Tóth Zoltéin: J'arasztmozgalmak az Erdélyi Érchegységben 1848-ig. Bp. 1951. 288 1. Uő: Az 1819. évi parasztmozgalmak a zalatnai középső uradalomban. Száz. 1951. 169—189.1. Vörös Károly: Az 1826. évi kapuvári parasztmozgalom. Soproni Szemle (a továbbiakban Sp. Sz.), 1955. 80—104.1. Uő: Az 1840. évi mesztegnyői zendülés. Kaposvár, 1954. 24 1. Tilkovszky Lóránt: Az 1831. évi paraszttelkelés. Bp. 1955. 165 1. Uő: llomán jobbágyok mozgalmai Erdélyben és a Tiszántúlon 1831-ben. Száz. 1957. 773—784.1. Jobágylevelek (Szerk.: JÎ. Balázs Éva) Bp. 1951. 318 1. 14. Pack Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. Száz. 1948. 19—59. 1. Uő: Az eredeti tőkefelhalmozás gyarmati korlátai Magyarországon 1848 előtt. Száz. 1949. 106—145.1. Uő: A majorsági gazdálkodás ós a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon. Száz. 1951. 391—414.1. és MTA Társad. Tört. Tud. Osztály Közleményei 1952. 39—67.1. Uő: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp. 1952. 278. 1. Uő: Pervonacsalnoe nakoplenyie v Vengrii. Bp. 1952. 136 1. (Studia Historica 4.)
