Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Wellmann Imre: Pestmegye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években

nál olcsóbban mérjenek, azonos árat kellene tehát. engedélyezni nekik, hogy hús hiányában panaszáradat és mozgolódás ne támadjon a városban. A jól megválasztott felszólalás nem maradt eredménytelen. Július 12-én Grassalkovich összeült Aszódon Mágocsyval és néhány más megyei úrral, s hozzájárultak, hogy a pesti mészárosok is 414 dénárt kérhessenek a marhahús fontjáért. Hozzáfűzték azonban: abban bízva tesznek ilyen engedményt, hogy a mészárosok helyrehozzák hibájukat, s a város is szigorúan őrködik azon, hogy megfelelő húst mérjenek ; bírság terhe alatt meghagyták, hogy jó kövér magyar ökröket vágjanak, semmiképpen oláh vagy rác marhát. 22 A következőkben — a lengyel örökösödési háború, majd III. Károly második török háborúja során — új tényező : a hadi helyzet is belejátszott a hús ára körüli huzavo­nába. A hadsereg részére a kincstár nagy mennyiségben vásárolt össze vágómarhát, s ezenfelül a katonai szekerezéssel járó fokozott igénybevétel is csökkentette a lakos­ság számára hizlalható ökrök számát. 1734-ben a két város mészárosai, hogy a szoká­sos húsvét előtti árszabás számára előkészítsék a talajt, már jóelőre felhívták a megye figyelmét, hogy vásárokon s egyéb alkalommal alig kínálnak hízott ökröt eladásra, s ezért csak üggyel-bajjal tudják a lakosságot és a helyőrséget hússal ellátni; ára annyira felszökött, hogy ráfizetnek, ha a húst annyiért kell adniuk, mint eddig; a borjúhús is többen van maguknak még 6 2 / 3 dénárnál is. 23 A vármegye, elismervén a hivatkozás jogosságát, június 24-éig a két városra nézve 5 dénárban rögzítette a marhahús árát, ezúttal is azzal a kikötéssel, hogy jó magyar, ne pedig oláh vagy rác ökröket vágjanak; azt is hozzátette, hogy a magisztrátusok kötelessége e feltétel betartásán őrködni, s ha ebben mulasztás terhelné őket, a megye bírói útra fogja terelni az ügyet. A bárányhúsra (áldozócsütörtökig: május 19-éig) 4, a sertéshúsra nézve 5 dénáros árat szabott. Ugyanezek az árak mezővárosokban, illetőleg falun így alakultak: marha 41/2—4, bárány 4—3%, sertés (ez falun nem jött számításba) 4% ; a borjúhús ára maradt egységesen 6 dénár. János napja után, illetőleg a vágó­marha nyári olcsóbbodása következtében aztán újból a húsárak csökkentése került napirendre. 24 Az 1734. év eszerint nagyobb ellentétek nélkül zajlott le; annál hevesebb összecsa­pásra került sor a mészárosok, illetőleg városi hatóságaik és a vármegye között a következő év tavaszán. S ez a küzdelem annál inkább figyelmet érdemel, mert a felsorakoztatott érvek és ellenérvek az egykorú állatvásárlás és húsfeldolgozás részle­teibe is bepillantást engednek. A két város mészárosai ezúttal is idejében felszólaltak, kérvén Pest megye rendéit: olyan árat szabjanak, hogy a lakosságot és a helyőrséget hússal kellőképp el tudják látni. Hangoztatták: az előzőleg megállapított árakat tartva, meg nem élhetnek, a tél ugyanis korán beállt s még mindig nem ért véget, ligyhogy a maguk ökreit nagy költséggel kellett télen át szénán és són tartaniuk, kínálat meg göbölyben alig van, sőt sovány marhát is csak nagy áron lehet venni Pest, Kecskemét, Nagykőrös sokadal­main, olyan tömegben vásárolják a hadsereg számára. 25 Mindez azonban nem hatotta meg a vármegye urait. Az ő megállapításuk szerint a tél elviselhető volt, szénát olcsón lehet szerezni, sőt az elmúlt vásárokon a jószág is tűrhető áron cserélt gazdát. Ehhez képest János napig terjedően városban, mezővárosban, illetőleg falun a marhahús árát 4—3%—3, a bárányhúsét 3%—3—2V 2 , a borjú- és a sertéshúsét egységesen 5 dénárra szabták. Úgy látszik azonban, éltek a gyanúperrel, hogy döntésük komoly ellenkezést fog kiváltani. Ugyanis nemcsak arra hívták fel a városokat, hogy szigorúan 22. PL. Int.a.a. 1901. 23. PmL. Instantiae inutiles 1734, a budai és a pesti mészárosok beadványa. 24. PmL. Közgy.jkv. 1734 ápr.15, 259.p. ; máj.10, 277.p. ; júl.12, 352.p. 25. PmL. Instantiae inutiles 1735, a budai és a pesti mészárosok beadványa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom