Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Wellmann Imre: Pestmegye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években
nál olcsóbban mérjenek, azonos árat kellene tehát. engedélyezni nekik, hogy hús hiányában panaszáradat és mozgolódás ne támadjon a városban. A jól megválasztott felszólalás nem maradt eredménytelen. Július 12-én Grassalkovich összeült Aszódon Mágocsyval és néhány más megyei úrral, s hozzájárultak, hogy a pesti mészárosok is 414 dénárt kérhessenek a marhahús fontjáért. Hozzáfűzték azonban: abban bízva tesznek ilyen engedményt, hogy a mészárosok helyrehozzák hibájukat, s a város is szigorúan őrködik azon, hogy megfelelő húst mérjenek ; bírság terhe alatt meghagyták, hogy jó kövér magyar ökröket vágjanak, semmiképpen oláh vagy rác marhát. 22 A következőkben — a lengyel örökösödési háború, majd III. Károly második török háborúja során — új tényező : a hadi helyzet is belejátszott a hús ára körüli huzavonába. A hadsereg részére a kincstár nagy mennyiségben vásárolt össze vágómarhát, s ezenfelül a katonai szekerezéssel járó fokozott igénybevétel is csökkentette a lakosság számára hizlalható ökrök számát. 1734-ben a két város mészárosai, hogy a szokásos húsvét előtti árszabás számára előkészítsék a talajt, már jóelőre felhívták a megye figyelmét, hogy vásárokon s egyéb alkalommal alig kínálnak hízott ökröt eladásra, s ezért csak üggyel-bajjal tudják a lakosságot és a helyőrséget hússal ellátni; ára annyira felszökött, hogy ráfizetnek, ha a húst annyiért kell adniuk, mint eddig; a borjúhús is többen van maguknak még 6 2 / 3 dénárnál is. 23 A vármegye, elismervén a hivatkozás jogosságát, június 24-éig a két városra nézve 5 dénárban rögzítette a marhahús árát, ezúttal is azzal a kikötéssel, hogy jó magyar, ne pedig oláh vagy rác ökröket vágjanak; azt is hozzátette, hogy a magisztrátusok kötelessége e feltétel betartásán őrködni, s ha ebben mulasztás terhelné őket, a megye bírói útra fogja terelni az ügyet. A bárányhúsra (áldozócsütörtökig: május 19-éig) 4, a sertéshúsra nézve 5 dénáros árat szabott. Ugyanezek az árak mezővárosokban, illetőleg falun így alakultak: marha 41/2—4, bárány 4—3%, sertés (ez falun nem jött számításba) 4% ; a borjúhús ára maradt egységesen 6 dénár. János napja után, illetőleg a vágómarha nyári olcsóbbodása következtében aztán újból a húsárak csökkentése került napirendre. 24 Az 1734. év eszerint nagyobb ellentétek nélkül zajlott le; annál hevesebb összecsapásra került sor a mészárosok, illetőleg városi hatóságaik és a vármegye között a következő év tavaszán. S ez a küzdelem annál inkább figyelmet érdemel, mert a felsorakoztatott érvek és ellenérvek az egykorú állatvásárlás és húsfeldolgozás részleteibe is bepillantást engednek. A két város mészárosai ezúttal is idejében felszólaltak, kérvén Pest megye rendéit: olyan árat szabjanak, hogy a lakosságot és a helyőrséget hússal kellőképp el tudják látni. Hangoztatták: az előzőleg megállapított árakat tartva, meg nem élhetnek, a tél ugyanis korán beállt s még mindig nem ért véget, ligyhogy a maguk ökreit nagy költséggel kellett télen át szénán és són tartaniuk, kínálat meg göbölyben alig van, sőt sovány marhát is csak nagy áron lehet venni Pest, Kecskemét, Nagykőrös sokadalmain, olyan tömegben vásárolják a hadsereg számára. 25 Mindez azonban nem hatotta meg a vármegye urait. Az ő megállapításuk szerint a tél elviselhető volt, szénát olcsón lehet szerezni, sőt az elmúlt vásárokon a jószág is tűrhető áron cserélt gazdát. Ehhez képest János napig terjedően városban, mezővárosban, illetőleg falun a marhahús árát 4—3%—3, a bárányhúsét 3%—3—2V 2 , a borjú- és a sertéshúsét egységesen 5 dénárra szabták. Úgy látszik azonban, éltek a gyanúperrel, hogy döntésük komoly ellenkezést fog kiváltani. Ugyanis nemcsak arra hívták fel a városokat, hogy szigorúan 22. PL. Int.a.a. 1901. 23. PmL. Instantiae inutiles 1734, a budai és a pesti mészárosok beadványa. 24. PmL. Közgy.jkv. 1734 ápr.15, 259.p. ; máj.10, 277.p. ; júl.12, 352.p. 25. PmL. Instantiae inutiles 1735, a budai és a pesti mészárosok beadványa.