Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Pető Mária: A nyereg formái Pannoniában az i. sz. I—IV. században

Barkóczi László brigetioi (Szőny) ásatása alkalmával került napvilágra,

26 Két lósírt találtak az egyikben egy, a másikban két lóval. Barkóczi rekonstrukciója, mely az előkerült nyeregveretek alapján készült, a sella equestris II. századi meglétére utal. A nyereg bőrből készült, amelyet hevederrel, szügyelővel és farmatringgal erősítettek a ló testére. A szíjazat díszítésére négy, nagy áttört trombitamustrás veret szolgált. A nyeregveretek hátlapjának vizsgálatából az ásató régész arra következtetett, hogy a hátulsó nyeregkápának vaslemez burkolata volt. Barkóczi szerint Pannóniából csak két helyről ismert ez a fajta felszerszámozási mód, az intercisai Cusides kőről és egy Deus Dobratesnek állított emlékről. A Cusides kő

27 vizsgálata után nem tarthatjuk fenn ezt a nézetet, mert az ábrázolásból egyértelműen nem vehető ki, ugyanis csupán a szíjazat és a rojtos nyeregtakaró látszik, a nyereg teljes egészét eltakarja az ábrázolt alak ruhája, Ellenben a brigetioi lelettel teljesen rokon ábrázolás az az Intercisából származó kis kőtábla (L. 4. kép), amelynél a lovak hátán rövid takaró 4. Intercisai kőtábla. II. sz. (Magyar Nemzeti Múzeum) és ívelt, peremes szélű kis nyereg van.

28 Hasonló jellegű az Aquincumi Múzeumban befalazott kőtábla

29 ezen egészen jól látszik a hátulsó nyeregkápához erősített farhám. Ennél a kőemléknél a szügyelő csatlakozásának megoldása eltér az átlagostól. Oroszváron — Alföldi András közlése szerint

30 — két egymás mellett fekvő, felszerszámozott lovat találtak a kutatók, sajnos erről bővebbet nem tudunk, mert az anyag közöletlen. Felnyergelt ló csontváza került elő 1964-ben a dunaújvárosi ásatásoknál, ezeken az állatokon a díszes, ezüstözött lószerszám, köztük nyereg maradványai is fellelhetők.

31 A pannóniai kocsijelenetes sírköveken, amelyeket Sági Károly a romanizált ősla26. Barkóczi László: A brigetioi lósír.Arch.Ért.Bp.(1946—48.)VII—LX.évf.176— 182.p. 27. Intercisa, a 20.jegyzetben i.m. XXXV.t.3.kép. 28. Intecisa, a 20.jegyzetben i.m.LXI.t. 5.kép. 29. Aquincumi Múzeum kőtára, Leltári szám: 1. 30. A fföldi,

Andreas: Chars funéraires bacchiques de L'empire romain. L'antiquité Classique. Bruxelles.l939.8.évf.34I.p. 31. B.Vágó Eszter szíves szóbeli közléséért ezúton mondok köszönetet.