Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
1945-ig foglalja össze a magyar agrártudományi munkákat, 218 Ha ez a munkálat befejezést nyer, jelentős mértékben könnyíti majd meg a tudománytörténeti kutatásokat. Már most is beszámolhatunk azonban néhány eredményről. így elsősorban a világhírű magyar talajtani kutatások tudománytöréneti áttekintését kell kiemelnünk, 219 de megkezdődtek az ugyancsak világhírű állatorvoslás, 220 növénynemesítés, 221 a kertészet 222 és a magyarországi erdészeti eredmények 223 áttekintése, szintén tudománytörténeti aspektusból. Mindezek persze még csak a kezdeti lépések, az 195G utáni gyors fellendülés azonban biztató jel e kibontakozásban levő tudományterület számára. Viszonylagos elmaradásról tudunk csak számot adni az agrártörténetírás történetére vonatkozó kutatásokról. Holott elsőrendű fontossága volna ennek a kutatásnak, hiszen éppen most, amikor a magyarországi marxista agrártörténetírás mind módszertanát, mind tematikáját tekintve átalakulóban van, lényeges volna a korábbi agrártörténeti kutatások rendszerezésének, a módszertani kérdéseknek a tisztázása, A magyar történetírást, s benne az agrártörténetírást korábban sem jellemezte azonban a történetfilozófia, a történeti módszertan, a historiográfia iránti különös érzék, s ez a hiánya most igen fájdalmasan jelentkezik. Nem mintha semmi sem történt volna ezen a téren, hiszen rendelkezünk egy újabb áttekintéssel az egész magyar agrártörténet irodalomról 224 valamint Acsády Ignác tevékenységének már korábban említett elemzésével, 225 ez azonban édeskevés azokhoz a feladatokhoz képest, amelyeket az ezirányú kutatásoknak magukra kellene vállalniok. 226 218. A részletes felsorolást ld. a 71. sz. jegyzetben. 219. Ballenegg er Róbert: A talajkutatás múltja Magyarországon. MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1957. 1—6.1. Ballenegger Róbert—Finály István: A magyar talajtani kutatás töténete 1944-ig. Bp. 1963. 318 1. Ballenegger Róbert: Szabó József, a magyar tudományos talajkutatás megalapítója. Földtani Közlemények, 1961. 264—268.1. Szabolcs István: Vita a lecsapolások és vízrendezések hatásáról a tiszántúli talajképződési folyamatokra, Agt.Sz. 1959. 63—87.1. Uő: Irinyi János — a szikkutató. Agt. Sz. 1964. 305—312.1. Arany Sándor: A digózás történetének szakirodalmi áttekintése. Agrokémia és Talajtan, 1964. 361—309.1. 220. Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés 175 éves múltja, In: Allatorvostudományi Főiskola Jubileumi Évkönyve (1787—1902). Bp. 1962. 11—24.1. Manninger Rezső: Szemelvények a heveny fertőző édlatbetegségek Magyarországon való tanulmányozásának történetéből a századforduló óta, Uott: 25—43.1. Mócsy János: A hazai belgyógyászati kutatások az utolsó évtizedekben. Uott: 45—54.1. Uő: Az állatorvostudományi kutatás fejlődésének 15 esztendeje. MTA Agrártud. Oszt, Közi. 1962. 1—16.1. 221. Éber Ernő: A törpebúzától a bánkuti búzáig. Bp. 1957. 32 1. Bocsa [vám: Fleischmann Rudolf élete és munkássága. Bp. 1958. 197 1. Erdei Sándor: Mathiász János (1838—1921). Könyvtáros, 1963. 2. sz. 93—94.1. A búzatermesztés magyarországi szakirodalmát összefoglaló bibliográfia: A búzatermesztés magyar szakirodalma. 1550—1960. Bp. 1961. Csorna Jenő: A magyar cukorrépa-nemesítés fejlődése. Bp. 1962. Mándy György: A hazai rozsnemesítés története. Természettudományi Közlöny, 1961. 122—124.1. 222. A kertészet történetét vizsgáló kutatások csak újabban indultak meg. Ld. Somos András: A magyar kertészeti oktatás száz éve. In : A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei, 1964. Ubrizsy Gábor: Schilberszky Károly (1863—1935), a magyar kertészeti növénykórtan megala pítója.' MTA Agrártud. Oszt. Közi. 1964. 151—155.1. 223. Róth Gyula: A magyar erdészeti kutatásügy története. 1898-tól 1940-ig. Erdészeti kutatások, 1958. 3—4. sz. 5—18.1. Kolossváry Szabolcsúé: A nyárfatermesztés magyar irodalma 1957-ig. Erdészeti Kutatások, 195. 315—317.1. 224. Wellmunn Imre: Agrártörténelmünk módszerének kédéseiről. Agt. Sz. 1962. 293—339.1. Ld. még Séindor Fed: A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához. Száz. 1954. 373—419.1. Ez a tanulmány több bírálatban is részesült, mert az 1945 előtti időszak irodalmát igen dogmatikusan és egyoldalúan ítélte meg. 225. Gunst Péter: Acsády Ignác történetírása. Bp. 1961. 314 1. 226. A koraközépkori agrártörténeti kutatás módszertanához kísérelt meg vázlatot adni Belényesy Márta: Középkori mezőgazdaságtörténetünk kutatási módszereiről. Bp. 1957. 37 1. Ld. még ehhez: Hoffmann Tamás: Középkori mezőgazdaságtörténetünk kutatási módszereiről. Agt.Sz. 1957. 342—347.1.
