Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)

HÉT ÉVTIZED A MAGYAR AGRÁRKULTŰRA SZOLGÁLATÁBAN (1896—1966) MATOLCSI JÁNOS Hetven éve alapították a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot. Működésének hét évtizede alatt „Vajdahunyadvár" néven ismert városligeti székháza a mezőgazdasági tudományos ismeretek terjesztésének és a haladó agrárhagyományok őrzésének tömegek által látogatott otthonává lett. Fennállása óta változatos kiállításaival, agrártörténeti munkásságával segít fényt deríteni a földművelés kezdetétől korunk gépesített mezőgazdálkodásáig vezető útnak főleg arra a szakaszára, amelyen a több mint ezer éve államot alapító magyar nép haladt. Am az évforduló nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy a mezőgazdasági múzeumügy majdnem százéves múltra tekint vissza hazánkban. Az első agrárméizeum Deák Ferenc, Entz Ferenc és mások kezdeményezésére a Magyar Gazdasági Egyesület kebelében 1869-ben megnyitott „Országos kertészeti és gyümölcsészeti múzeum" volt.

1 Ebből az ágazati múzeumból nőtt ki a második, amely 1871-től kezdve, mint általános jellegű „Gazdasági Múzeum" az OMGE köztelki épületének 12 termében a mezőgazdaság sokoldalú bemutatását valósította meg.

2 Jóllehet húsz évi működés után ez az egyesületi múzeum megszűnt, de a gazdaközönség kívánságára már 1896-ban az Országos Millenniumi Kiállítás gazdag mezőgazdasági anyagából létrehozták a harmadik hazai agrármúzeumot, az elődeinél sokkal teljesebb s ma már hetvenéves Mezőgazdasági Múzeumot. A múzeum hivatáséi és feladatkörének kiterjedése A múzeum olyan helyzetben született, amikor a századforduló körül kibontakozó gazdasági világverseny minden addiginél nagyobb követelményeket állított a válságokkal és feudális kötöttségekkel terhelt magyar mezőgazdaság elé. Agrártermékeink versem-képessége akkor is a gazdálkodás korszerűsítésétől függött, ami megkövetelte a talaj termőerejének növelését, a nemesített vetőmagvak és állatfajták elterjesztését, a kártevők elleni szakszerűbb védekezést, a gépesítést és általában az eredményesebb termelési módszerek bevezetését. A múzeum alapításában elsőrendíí szerepet játszott az a felismerés, hogy a termelés korszerűsítése terén nem lehet előrelépni a gazdáiko1. Az urszágos kertészeti és gyümölcsészeti múzeum. Kertészgazda. Pest. (18G9) 5. évf. (nov. 28.) 175. p. 2. Gazdasági Lapok. Bp. (1891) 43. évf. (dec. 13.) 609. ]».