Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

az országos áttekintés — ebben a tekintetben — még várat magára. Korábban megindult, de csak 1956 után kibontakozó új jelenség azonban, hogy a kutatás túljutott a XVIII. század végén, szemhatárát egészen a jobbágyfelszabadításig terjesztette ki, amikor a robotmunkaerő megszűnésével alapvető fordulat állt be az uradalmak gazdálkodásában is.

177 A kisüzemek, a parasztság gazdálkodásáról az elmúlt évek folyamán többet tudtunk meg, mint az előző időszakban, ami azonban nem jelenti azt, hogy megelégedettek volnánk az elért eredményekkel. Mindenesetre jelentős előrehaladás történt, amelyet mindenképpen nyugtázni kell. Ami a paraszti gazdálkodás általános kérdéseit illeti, e téren nem sok történt, a kutatás azonban leért egészen a parasztcsaládig — azt családszervezeti és termelési egységként tekintve —, és ezzel minőségileg újat hozott. A parasztcsalád termelési szervezetének, szerkezete alakulásának vizsgálata a XV—XIX. század egészét átfogja, noha természetesen nem úgy, hogy egyazon területen mutatná be négy évszázad fejlődését, ami az ideális vizsgálat volna, hanem sajnos csak egymástól független térbeli és időkeretekben. A kutatások módszertani és tartalmi eredményei azonban így is új oldalait mutatták be mind a gazdálkodásnak, mind a paraszti társadalomnak.

178 E mellett egy-egy konkrét parasztcsalád gazdálkodásának vizsgálata is megindult, részint hagyatéki leltárak alapján,

179 részint pedig parasztgazdák gazdasági feljegyzéseinek feldolgozása révén.

180 Ez utóbbi forrásanyag, melynek gyarapodására sok kilátás van, lehetővé teszi, hogy egy-egy család gazdálkodásának legkisebb részlete is megvilágítást nyerjen. Különösen a kapitalizmus korának parasztgazdálkodása volna érdekes ebből a szempontból, hiszen pl. az egyes gazdaságtípusok jövedelmezőségéről ma még szinte semmit sem tudunk.

181 A kapitalizmuskori paraszti gazdálkodás problémái szinte teljesen feldolgozatlanok. A kutatás itt elsősorban az országos fejlődés áttekintését lehetővé tevő statisztikák feldolgozását tartja szem előtt, ezzel egyidejűleg azonban eddig elhanyagolta az egyedi gazdaságok, egy-egy termelési övezet, termelési táj sajátos arculatának kidolgozását e téren is. Csak a paraszti szövetkezés termelési kérdései vizsgáltattak uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802). In : Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1961. Eger, 1961. 511—523.1. Egy középnemesi birtok majorkodó törekvéseit mutatja be: Ort János: TJriszék és majorgazdaság a Vas megyei Alsószelestén 1555—1580. Agt.Sz. 1961. 429—456.1. 177. Oláh József: A robotmunka a sárospataki és regéci uradalmakban a XIX. század első felében. In: Agrártörténeti tanulmányok. Bp. 1960. 271—337.1. (Ld. még e szerzőnek a 126. sz. jegyzetben idézett cikkét is.) Hanzó Lajos: A délalföldi Károlyi-uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán. In : Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve 1960. 1—100.1. Kovách Géza: A majorsági gazdálkodás kialakulása Arad megyében a XIX. század elején. Agt.Sz. 1963. 510—525.1. 178. Oszvald Ferenc: Családszervezeti adatok Közép-Szolnok megye falusi lakosságára vonatkozólag három, XVI., XVII. és XIX. századi osztozkodás ós tanúvallomás alapján. Éthn. 1961. 009—618.1. Uő: Adatok a paraszti gazdálkodás termelési szervezetéhez — a munkaerő igénybevételével — egy nagy uradalomban, 1525-ben. Ethn. 1963. 494.500.1. H. Veress Éva: A jobbágycsalád szervezete a sárospataki uradalom falvaiban a XVII. század közepén. Történelmi Szemle, 1958. 379—429.1. V. Zimányi: Der Bauernstand der Herrschaft Güssing im 16—17. Jahrhundert. Eisenstadt, 1962. Szendrey István: A jobbágyság gazdálkodása a derecskéi uradalomban a XVIII. században. Agt.Sz. 1963. 384—398. 1. Uő: A községi gazdálkodás az Eszterházyak derecskéi uradalmában a XVIII—-XIX. században. Agt.Sz. 1962. 201—207.1. Kosáry Domokos: A paraszti „família" kérdéséhez a XVIII. század elején. Agt.Sz. 1963. 120—132.1. 179. Hof er Tamás: Jobbágy hagyatéki leltárak és becsük a keszthelyi Festetics uradalomból (1785—1847). Agt.Sz. 1957. 285—327.1. Tárkány Szűcs Ernő: Vásárhelyi testamentumok. Bp. 1901.447 1. 180. Varga János: öreg Gyüker József krónikája. 1787—1866. Agt.Sz. 1964. 453—472.1. 181. Gunst Péter: Egy vecsési parasztság jövedelmezősége 1937-ben. In: MMMK 1964. 255— 260.1.