Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

vagyis a kapitalista gazdálkodás kezdetéig tekintik át a gazdálkodási rendszerek alakulását egyik-másik területen,

173 az egész országról azonban több áttekintésünk nincs. Különösen fájó ez az 1848 utáni időszak esetében, ahol e téren még egészen sűrű sötétségben tapogatózunk. Ha a gazdálkodás kérdéseit a termelőüzemek oldaláról nézzük, vagyis paraszti és földesúri üzemre, kis- és nagyüzemre, illetőleg azok gazdálkodására bontjuk le, akkor már több kutatási eredményről számolhatunk be, különösen az utóbbit illetően. Á földesúri nagyüzemek gazdálkodása már korábban is a figyelem előterében állt, így nem meglepő, ha az újabb kutatások is e probléma köré koncentrálódnak. Annál fájdalmasabb azonban, hogy a XVI. században kibontakozott földesúri allodiális gazdálkodás olyan mértékben vonja magára a kutatás figyelmét, hogy az csak kevés teret enged más vizsgálódások számára. Különösen nagy hiánya az ezirányú kutatásoknak, hogy a korai feudalizmus időszakáról alig tudunk valamit. Az utóbbi pár évben ugyan megélénkült az érdeklődés e korszak iránt is, de az eredmény ma még minimális.

174 A honfoglalás utáni időszak agrártörténete szempontjából kétségtelenül az a vizsgálódás a legfontosabb, amelyik az ún. praediumok elemzése alapján oldotta meg a földesúri gazdálkodás és a településrendszer összefonódásának egy korai példáját, egyúttal bepillantást nyújtva a XI—XIII. századi allodiális gazdálkodás egész rendszerébe.

175 Ez a tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, mennyire tarthatatlan az a nézőpont, hogy a korai nagybirtokok földesúri gazdálkodása elhanyagolható a naturális gazdálkodás, vagy az árutermelés bontakozásának időszakában. Érthető ugyan, hogy a kutatások a XVI—XVIII. századi földesúri majorsági gazdálkodás köré összpontosulnak, hiszen a forrásokban jóval szegényebb korábbi időszakok körvonalai elmosódnak, a kutatásnak azonban meg kell találnia azokat a forrásokat és módszereket, amelyekkel e probléma megoldásához a siker reményében foghat. Mint említettük, a földesúri üzemek vizsgálata a XVI—XVIII. századi allodiális gazdálkodás kérdéseit boncolja elsődlegesen. Az 1956 utáni, a XX. Kongresszus pezsdítő fuvallata nyomán életre támadt kutatások e téren megszabadulva a korábbi túlzásoktól, azoktól a beállításoktól, melyek szerint a XVI—XVII. században megindult volna az eredeti tőkefelhalmozódás Magyarországon és annak egyik konkrét megnyilvánulási formája a jobbágyok földtől való megfosztása lenne, — ezektől a túlzásoktól megszabadulva a kutatás elsősorban azt vizsgálja, hogy a kibontakozó majorságok mennyiben végeztek termelő gazdálkodást, s milyen mértékű volt az inkább gazdaságon kívüli kényszerintézkedések használata. A vizsgálódások fő formáját ma is még egyes uradalmak majorsági gazdálkodásának elemzése alkotja,

176 173. Ld. pl. T. M ér eg Klára: A földművelési rendszer alakulása Somogy megyében. 1720— 1848. Agt.Sz. 1962. 193—200.1. 174. Érinti e kérdést pl. Lederer Emma: A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Bp. 1959. 208 1. Ld. még: Moór Elemér: Die Ausbildung der Betriebsfermen der ungarischen Landwirtschaft im Lichte der slawischen Lehnwörter. Studia Slavica, 1956. 31—117.1. 175. Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. Agt.Sz. 1963. 1—49. és 301—337.1. Uő: The Praedium. Studies on the Economic History and the History of Settlement of Early Hungary. Agt. Sz. 1963. Supplementum. 1—24.1. 176. Zimányi Vera: Majorsági gazdálkodás a rohonc-szalonaki társuradalomban a XVII. század derekán. Agt.Sz. 1962. 25—51.1. Uő: A Batthyányiak rohonci majorságának leltárai ós cselédsége (1634—1687). Agt.Sz. 1957. 285—270.1. Uő: Adalékok a Batthyányiak XVII. századi marhakereskedésének történetéhez. Agt.Sz. 1901. 60—84.1. N. Kiss István: Uradalmi gazdálkodás Sáz-ospatakon és Tokajban a XVI. század második felében. Történelmi Szemle, 1900. 15—30.1. Szendrey István: Az Eszterházyak derecskéi uradalmának kialakulása. In: Acta Universitatis Debreceniensis ele Ludovico Kossuth Xominatae. 1964. 1. Uő: A kisvárdai uradalom az 1694. évi összeírás alapján. Uo. 1960. 209—220.1. Benda Kálmán: A Ráday család pelejtei tiszttartójának adott gazdasági utasítás (1758). Agt.Sz. 1957. 282—285.1. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás