Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
pontból is jelentős — munkák, amelyek egy-egy község létrejöttével foglalkoznak. Ezek ugyan nem kimondott településtörténetek, de a falutörténet keretében új lehetőséget nyújtanak arra, hogy a település és a gazdálkodás összefüggéseire fény derüljön. 169 A települési kérdésekkel összefüggésben, de ezeket a problémákat meghaladva került sor a gazdálkodási rendszerek összehasonlító vizsgálatára. A kutatások e téren is az elmúlt 8—10 évben élénkültek meg, s több részlettanulmány után lehetőség nyílt arra is, hogy bizonyos időszakokban áttekintő képet rajzolhassunk az országiján használatos gazdálkodási rendszerek elterjedésének mértékéről, arányairól, egymáshoz való viszonyukról. A XIV. század előtti időszakról e téren sem tudunk sokat, a kutatások —• jórészt a forrásanyagok hiánya következtében — nem nyúlnak a XIV. századot megelőző időkbe. Ami a XIV—XV. századot illeti, amikorra már kaphatunk valamifajta áttekintő képet a földművelési rendszerekről, ezt a munkát ugyanaz a munkaközösség végezte el, amelyről már több említést tettünk. 170 Erre az időpontra azonban az országos kép megrajzolása még sok nehézségbe ütközik, 171 amit csak fokoz az a körülmény, hogy a XVI—XVII. századra vonatkozólag a kutatás szinte teljesen figyelmen kívül hagyta ezt a kérdést. Amilyen mértékben a vizsgálódások figyelnie — mint látni fogjuk — a majorsági gazdálkodás egyes problémái, vagy az agrárfejlődés egészének megítélése felé fordult, olyan mértékben hanyagolta el a gazdálkodás rendszereinek vizsgálatát. így válik érthetővé, miért hézagpótló az a munkálat, amelyik az 1715—20, és az 1828. év országos összeírások adatai alapján vázolta fel a gazdálkodási rendszereket, immár az ország egész területén. 172 A vizsgálat még nem zárult le, az idézett tanulmány tulajdonképpen csak az első lépés afelé, hogy a XVIII. század és a XIX. század elejének gazdálkodási rendszereit nagyarányú forrásanyag felhasználásával az egész ország területét be lehessen mutatni. Különös jelentőséget kölcsönöz e munkának, hogy tulajdonképpen az egyetlen olyan vizsgálódás, amelyik az ország egész területére figyelemmel van. Vannak tanulmányok, amelyek a XVIII. század elejétől a jobbágyfelszabadításig. 164.1. Iváncsics Nándor: A népi gazdálkodás emlékei a Zempléni hegyvidék középső részén. Bd. Sz. 1961. 313—319.1. 169. Szántó Imre: Egy dunántúli falu, Alsépáhok története. Bp. 1960. 310 1. Papp László: Baranya eltűnt falvainak kutatása. Művelődési Tájékoztató, 1963. Apr. 73—75.1. Krajnyák Nándor: Kecskemét és környéke települési viszonyai a XIV—XV. században. Baja, 1963. (Népkutató Füzetek). Dankó Imre: Vámosújfalu települése. In: Annales Musei Miskolciensis de Herman Ottó nominati 1959—1961. Miskolc, 1963. 87—93.1. Uő: A bodrogközi Hosszú-rét települése. Uott, 1964. Egy homoki falu felemelkedése. Debrecen, 1960. 32 1. Kiss Lajos: Kégi Rétköz, Bp. 1901. 381 1. Vecsés község 175 éves. Vecsés község története. 1786—1961. Vecsés, 1962. 191 1. Frisnyák Sándor: Mályi község településföldrajza, Bd.Sz. 1960. 295—300.1. Petróczi Sándor: Cegléd településtörténete. Bp. 1961. 1301. 170. Belényesy Márta: Angaben über die Verbreitung der Zwei- und Dreifelderwirtschaft im mittelalterlichen Ungarn. Acta Ethnographica, 1950. 183—188.1. Uő: A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Ethn. 1964. 321—349.1. Uő: Néhány szó az erdő és szántóföld váltó gazdálkodás magyarországi formájáról. Agt. Sz. 1957. 183—191.1. Uő: A permanens egymezős földhasználat és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban. Ethn. 1960. 81—106.1. Uő: La culture permanente et l'évolution du système biennal et triennal en Hongrie médiévale. Ergon, 1960. 311—326.1. Kumorovitz L. Bernát: Homokkomár, Mátésháza, Orbonok, Szentmiklós és Aszaló Zala megyei falvak és tartozékaik határjárása 1460ban. Ethn. 1958. 129—138.1. 171. Székely György: Landwirtschaft und Gewerbe in der ungarischen ländlichen Gesellschaft um 1500. In: Etudes Historiques. Bp. 1900. Uő: Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV—XVI. században. Agt. Sz. 1961. 309—343.1. 172. Wellmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. Agt.Sz. 1961. 344—370.1. Uő: Systemy uprawy roli na Wegrzech w XVIII w. Kwartalnik Historii Kultúra Materialnej, 1960. 479—499.1."
