Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

zadi betelepítések során Magyarországra került parasztok milyen mezőgazdasági kultúrát hoztak magukkal eredeti lakóhelyükről, és az hogyan ötvöződött össze a magyarországival. Itt-ott felbukkan ez a kérdés, egyik-másik tanulmány foglalkozik vele, de rendszeres képünk egyáltalán nincs róla. Két vonatkozásban azonban előrehaladtak a demográfiai kutatások is. Az egyik: az összefüggés a mezőgazdasági lakosság és a mezőgazdasági termelés volumene között.

160 A másik a modern kor, a XIX—XX. század mezőgazdasági lakosságának viszonyai. A kutatást elsősorban a mezőgazdasági lakosság területi elhelyezkedésének változásai az elmúlt évszázadban,

161 újabban pedig a mezőgazdasági lakosság számának és szerkezetének 1945 utáni változásai

162 érdeklik. Mindkét vizsgálat a már rendszeres népszámlálások adataira támaszkodik és országos horizontra pillant. A demográfiai kutatásokkal szorosan összefügg a település történetének kutatása. Láttuk korábban, hogy Magyarországon már régi hagyományai vannak a település és gazdálkodás közötti összefüggések feltárásának. Ezeket a hagyományokat folytatta az 1956 után fellendült településtörténeti kutatás is. Az eddigi kutatások összefoglalására is megérett a helyzet,

163 míg a részlettanulmányok részint arra irányulnak, hogy feltárják a koraközépkori telekrendszer és a települések összefüggéseit,

164 majd a XVII—-XVIII. századi település-állomány volumenét.

165 A kutatásnak talán legértékesebb részleteit azok a tanulmányok jelentik, amelyek egy-egy település kialakulásával, vagy a már kialakult település rajzával, és a gazdálkodás viszonyaival foglalkoznak. Az egyes településformák és a gazdálkodás összefüggéseinek kutatásával is több tanulmány foglalkozik. Az érdeklődés elsősorban a kertes települések

166 és a tanyák

167 települési és gazdálkodási kérdéseire irányul. Persze más kérdések is feldolgozást nyertek.

168 Külön említendők azok a — településtörténeti szem160. Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a XVII. század második felében. (1650—1715) Bp. 1963. 189 1. 161. Kiss Albert: Az agrárnépességi viszonyok területi alakulása Magyarországon 1880—1960. Demográfia, 1961. 50—90.1. 162. Orbán Sándor: Változások a mezőgazdasági népesség számában és szerkezetében Magyarországon. 1949—1961. In: Húsz év. Tanulmányok a szocialista Magyarország történetéből. Bp. 1964. Ld. még: Martos Gizella: A mezőkövesdi matyók népesedési, társadalmi-gazdasági viszonyai. Demográfia, 1963. 91—98.1. 163. Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. Bp. 1963. 567 1. 164. Major Jenő: A telektípusok kialakulásának kezdetei Magyarországon. Településtudományi Közlemények, 1960. 34—55.1. 165. Boros Ferenc: A hazai településállomány XVIII. századeleji képe. Földrajzi Értesítő, 1958. 481—494.1. Uő: Adatok Magyarország településállományának XVII. századi fejlődéséhez. Földrajzi Értesítő, 1957. 459—474.1. Györffy Lajos: Adatok az Alföld középkori település történetéhez. Szolnok, 1956. 63 1. 166. Hof er Tamás: A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. In: SEHCOE 1960. 331—350.1. Uő: Csűrök és istállók a falun kívül. Ethn. 1957. 377—424.1. Éri István: „Mezei kertek" Nyárs- apáton a XVI. században Agt.Sz. 1962. 182—192.1. Balogh István: Olaskertek nyomai a Tisza mentén. Néprajzi Közlemények, 1960. 82—86.1. 167. Módy György: Javaslat 1792-ből a pusztai tanyák és szállások megrendszabályozására. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960—1901. Debrecen, 1962. 47-—52.1. Balogh István: Tanyák és majorok Békés megyében a XVII—XIX. században. Gyula, 1961. 23 1. Uő: Az alföldi tanyás gazdálkodás az 1830—40-es években. Agt.Sz. 1962. 617—(533.1. Szabó István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években. In: Agrártörténeti tanulmányok, Bp. 1960. 138—207.1. 168. Belényesy Márta: Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján. Ethn. 1958. 117—427.1. Barabás Jenő: A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában. In: SEHCOE 1960. 219—247.1. Porpáczy Mária: A gazdálkodás módjának és a település rendszerének kapcsolata az Örségben. Vasi Szemle, 1963. 55—59.1. Morvái Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson. Néprajzi Közlemények, 1960. 135— 4* 51