Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
sem volt ez elhanyagolt területe az agrártörténeti kutatásoknak, sőt jórészt tulajdonképpen a társadalomtörténeti kutatás képviselte az agrártörténetírást Magyarországon. Ha tehát sikerekről beszélünk, nem pusztán mennyiségi szempontokat tartunk szem előtt, bár a kutatások mennyiségileg is jelentősen kiszélesedtek. Mégis elsősorban tartalmi fellendülésről van itt szó, arról, hogy a kutatás látóköre szélesedett ki, hogy — ugyancsak a XX. Kongresszus eszméinek inspirációjára — korábban kialakított dogmákat rombolt le, és a romboláson túlmenően —• a megelőző időszak időtállónak bizonyult eredményeit, szempontjait is felhasználva — egy új épület alapköveit is kezdi kifaragni. A magyarországi agrárfejlődés fő vonalai ma már kezdenek kibontakozni előttünk, akkor is, ha a finomabb vonások tisztázása még sok tekintetben korainak, elsietettnek látszódnék. Különösen az új- és legújabbkori agrárfejlődés menete és egyes részletkérdései azok, amelyek ma a kutatás érdeklődésének fókuszában állanak. A termelőerők történetére vonatkozó irodalom bemutatásánál is szerepet játszhatott volna, de — a kutatás belső indítékait tekintve — tulajdonképpen az „agrártársadalom" történetéhez tartozik a mezőgazdasági népesség számának különféle korokban történő feltárása, A kutatások időbeni megoszlása persze e téren is sokban függ a forrásadottságoktól. Míg a koraközépkori viszonyokról csak keveset tudunk, és így inkább kombinatív meggondolásokra kellett hagyatkozni, 156 addig az ország XIV—XV. századi népességéről már konkrétebb eredményeink vannak, 157 amelyek lehetővé teszik, hogy bemutassuk a lakosság falu és város közötti megoszlását is. Komoly problémát jelent a XVI—XVII. század népességének nagysága és a XVIII. századi — a török kiűzése utáni — betelepítések méretei, az ország mezőgazdasági lakosságának nagysága a felvilágosodás évszázadának Magyarországon viszonylag békés keretei között. Mindezekre a kérdésekre vonatkozólag elég nagyszámú részletkutatással rendelkezünk, 158 melyek azonban ma még nem elégségesek ahhoz, hogy akár csak megközelítőleg is végleges eredményt lehessen mondani arról, vajon mekkora volt az ország lakossága ezekben az időszakokban, arról nem is beszélve, .hogy teljes homály fedi még azt a kérdést, a török megszállás, a belső háborúk, majd a betelepítések nyomán milyen szakaszokban, hogyan zajlottak le az alapvető demográfiai változások. Kiadták ugyan az első magyarországi népszámlálás, II. József 1784—1787 között végrehajtott népszámlálásának összefoglaló és községi eredményeit, 159 a XVIII. századi reorganizációs folyamat végső eredményéről tehát vannak többé-kevésbé exaktaknak tekinthető ismereteink, magát a folyamatot azonban országos szinten sem ismerjük. Annál kevésbé tudjuk ma még, hogy a XVIII. szá156. (fyörffy György: Einwohnerzahl und Bevölkerungsdichte in Ungarn bis zum Anfang des XIV. Jahrhunderts. In : Etudes Hist oriques,Bp. I960. Uő: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. In: Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963. 45—62.1. 157. Szabó István: La répartition de la population de Hongrie entre les bourgades et villages, dans les années 1499—4526. In: Etudes Historiques, Bp. 1960. Uő: Magyarország népessége az 1330-as és 1526-os évek között. In: Magyarország történeti demográfiája, Bp. 1963. 63—113.1. 158. Veres Miklós: Szabolcs megye adózó népessége a XVI—XVII. században. Történeti Statisztikai Évkönyv, 1960. 5—32.1. Bakács István: A török hódoltság korának népessége. In: Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963. 115—141.1. Kováts Zoltán: Somogy megye népesedéstörténetének néhány kérdése a XVIII. században. In: Emlékkönyv a kaposvári Állami Közgazdasági Technikum Jubileumáról. Kaposvár, 1962. 1. Uő: Somogy megyei községek népesedési viszonyai 1748-ban. In: A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1964. 1. Dányi Dezső: Az 1777. évi lelkek összeírása. Történeti Statisztikai Évkönyv, 1960. 167—193.1. Wallner Ernő: Dunaföldvár népességfejlődése és társadalmi tagolódása a XVIII. és XIX. században. Demográfia, 1959. 358—373.1. Kísérlet újabb összefoglalásra: Pápai Béla: Magyarország népe a feudalizmus megerősödése és bomlása idején (1711—1867). In: Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963. 143—219.1. 159. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Bp. 1960. 04*4- 389.1.
