Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
állattartásának egészét, 13- de tudományos eredményeik korántsem vehetik fel a versenyt az említett kötetével. A jobbágyfelszabadítás utáni időszak, a kapitalizmus korszaka állattenyésztésének története már nem tárgyalható elkülönítve a mezőgazdaság többi ágaitól. Ebben az időszakban az állattenyésztés már szervesen összefügg más ágazatok fejlődésével. A kutatás ennek megfelelően az állattenyésztés és a mezőgazdaság belterjesedésének összefüggéseit vizsgálja, részint országos, 133 részint kisebb táji 134 szinten. Megélénkültek azok a kutatások is, amelyek az állatorvoslás népi és tudományos íógásainak, módjainak bemutatására törekednek. Ma még nem beszélhetünk rendszerezésről, összefoglalásról e téren, inkább csak arról, hogy egyes véletlenül előkerült érdekesebb források közlésével gyűlik az anyag az állatorvoslás történetének összefoglalásához. 135 Magyarország régóta híres borairól, szőlőjéről, így érthető, hogy a szőlőművelés, borkezelés történetére vonatkozó kutatások is jelentősek, ma nagyobb arányúak, kiterjedtebbek, mint korábban voltak. A kutatás több irányban is folyik. Ujabban fellendülőben van ^a Kárpát-medence koraközépkori szőlőművelésének vizsgálata, amelyiknek alapproblémája annak megállapítása, vajon a római kor és a XI—XII. század közötti időszakban kontinuus volt-e a szőlőművelés, legalább is a volt Pannónia területén, vagy pedig elsöpörték-e a népvándorlás egymást követő hullámai a római kultúrának ezt a hajtását is. 13G A kutatás másik iránya, ún. történeti borvidékeink körülhatárolása, fejlődésük nyomonkövetésére irányul. 137 E vizsgálat során a kutatókati leginkább a budai borvidék 1526 előtti története, 138 a soproni borvidék fejlődésének egyes kérdései a termeléstől a kereskedelemig, a legrégibb nyomoktól a legújabb időszakig, 139 és a világhírű Hegyalja (Tokaj) szőlészetének-borászatának fejlődése, 140 s az a kérdés vonzza, hogyan s milyen tényezők hatására fejlődött ki, 132. Zólyomi József: Cserhátsurány állattartásának másfél évszázada. Ethn. I960. 59—80.1. 133. Kiss Albert: Állattenyésztésünk belterjességének alakulása az elmúlt száz évben (1857— 1957). Statisztikai Szemle, 1958. 1—33.1. 134. Király 1 strain: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarhatenyésztés történetéből (1848— 1945). Kaposvár, 1902. 86.1. Uő: A szarvasmarhatenyésztés átalakulása Somogy megyében 1848—1944. Agt. Sz. 1963. 177—210.1. Vörös Antal: A belterjes gazdálkodás és az állattenyésztés Mosón megyében 1896—1914. Agt, Sz. 1964. 84—112. és 313—346.1. 135. Tordayné Páter Erzsébet: Juhorvoslás a XIX. század elején. Agt. Sz. 1957. 340—341.1. Boagál Ferenc: Lopat kolás Miskolcon 1703-ban. Bd. Sz. 1903. 4. sz. 109—110.1. Molnár Gyula: Egy XVI11. századi gyógykovács-könyv receptjei, Ethn. 1964. 458—462.1. Béres Andréis: Az esett jószág eltakarítása a Hortobágyon és környékén. Ethn. 1964. 462—467.1. 136. Kiss Attila: A Kárpát-medence kora-középkori szőlőművelésének kérdéséhez. Agt. Sz. 1964. 143—149.1. Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon. In: MMMK 1964. 185—200.1. 137. Dömötör József—Katona József: Történelmi borvidékeink. Tudomány és Mezőgazdaság. 1964. 3. sz. 10—17.1. ' 138. Kulrinyi András: A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. (Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből.) Agt, Sz. 1964. 371—404.1. Uő: L'agriculture à Buda et à Pest à la recontre du XV e et du XVI e siècles. Agt. Sz. 1904. Supplementum, 1—21.1. 139. Főző Géza: A soproni borvidék. Sp.Sz. 1963. 300—312.1. Házi Jenő: Az 1566. évi soproni borkereskedelem. Sp.Sz. 1959. 151—157.1. Dömötör Sándor: Sághegyi borpince 1567-ből. Ethn. 1958. 448—454.1. Tardy Lajos: Egy soproni bo kereskedő és Besztuzsev-Rjumin kancellár. Sp.Sz. 1962. 61—65.1. Domonkos Ottó: A nagycenki,,hegybéli Articulusok" 1817-ből. Sp. Sz. 1956. 67— 73.1. Mühl Néindor: A soproni szőlészet története. 1845—1945. Sopron, 1964. 100 1. 140. Bakos József: A tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse. In: Egri Pedagógiai Főiskola Fvkönyve 1959. Eger, 1959. Uő: Ujabb adatok a tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez és történetéhez. Uo. I960. 515—541.1. Tardy Lajos: Hegyaljai orosz borkivitel a XVIII. században. Bd.Sz. 1962. 1. sz. 24—31.1. Uő: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság első két évtizede (1733—1753). Száz. 1963. 107—128.1. Uő: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság története. (1733— 1798) Sárospatak, 1963. 175 1. Erdész Sémdor: A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai. Miskolc, 1957. 15 1.
