Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
gazdálkodás, a legeltetés kérdéseinek kutatása terén. Ami a szénamunkák és a takarmánykészítés kérdéseit illeti, 116 — a kutatás mennyiségileg nem hozott nagyobb eredményeket, míg a legelő felhasználásra vonatkozó vizsgálódások legalább feltárták egy alföldi mezőváros teljes legeltetési rendszerét. 117 Az állattenyésztés történetére irányuló kutatásokat az elmúlt néhány évben vitathatatlanul a vizsgálatok jelentős mennyiségi növekedése és minőségi emelkedése jellemzi. Az állattenyésztés története mindig inkább vonzotta a kutatók érdeklődését, mint a növénytermesztésé. Ennek egyik következménye, hogy éppen az állattenyésztés történeti vizsgálata területén történészek, néprajzi kutatók, régészek mellett a kutatásban komoly szerepet kaptak, állattenyésztő szakemberek, állatorvosok, sőt agrárgazdálkodási szakértők is. Ennek következtében a kutatás kiszélesedett, és sokoldalúvá vált. Leginkább az állattenyésztés történetének feltárása közelitette meg azokat a komplex külföldi kutatásokat, amelyek különféle tudományterületek kooperációja következtében jöttek létre. Magyarországon is sor kerülhetett arra, hogy mindazt, amit az addigi kutatás felszínre hozott, összefoglaljuk. Ez az összefoglalás, 118 amelyet az agrárszakemberek idősebb generációjának egyik kimagasló tagja hozott létre, lehetővé tette, hogy felmérjük és kritikailag megrostáljuk addigi tudásunkat és kijelöljük a további kutatás irányait, felvázoljuk módszereit is. Jelentős haladást ért el a magyar agrártörténeti kutatás a régészeti anyagban található állati csontmaradványok feldolgozása, az ókori ós középkori háziállat fauna bemutatása terén. 119 A temetőkből előkerült csontanyag feldolgozása jelentős új tényeket hozott felszínre, nemcsak a szarvasmarha és a juh domesztikációja, hanem a házi szárnyasok meghonosítása vonatkozásában is. 120 Minden másirányú eredmény mellett is kétségtelen azonban, hogy a kutatást elsősorban a szarvasmarha történetének feltárása érdekli, s ez az érdeklődés kettős irányú : az ősi magyar szarvasmarha domesztikációja és az azt idővel felváltó más marhafajták, elsősorban a magyar tarka kialakulási körülményeinek tisztázása felé irányul. 121 így azután nem tekinthető korainak az a kísérlet, amelyik a kora-középkori magyarországi háziállat-fauna áttekintését nyújtja a korábbi kutatási eredmények széleskörű felhasználásával. 122 116. Ikvay Nándor: Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni-hegyvidéken. Debrecen, 1962. 301. Horváth A. Olivér: A Mecsek-környéki rétek. In : A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1960. Pécs, 1961. 53—66.1. 117. Balogh István: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII—XIX. században. Ethn. 1958. 537—566.1. Uő: Szabolcs megye statútumai a pásztorok megrendszabályozására a XVIII. században. In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 1961. Nyíregyháza, 1961. 91— 111.1. Szabad György: Mezővárosi legelőhasználat úriszéki szabályozása 1836-ban. Agt. Sz. 1957. 67—70.1. 118. Éber Ernő: A magyar állattenyésztés fejlődése. Bp. 1961. 5191. 119. Bökönyi S. —Kállai L.—Matolcsi ,1.—Tarján B.: összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján. In: MMMK 1964. 3—24.1. Kralovánszky Alán: Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korából. TJo. 171—184.1. Lengyel Imre: A sárbogárdi honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analyzise. Ub. 243—246.1. Bökönyi S.: Untersuchungen der, in der römischen Villa von Tác-Fövenypuszta gefundenen Tierknochen. Acta Archeologica. 1956. 153—181.1. Uő: A badeni-kultura temetője Alsónémedin. 3. Az alsónémedi ásatások háziállatanyagának vizsgálata. MTA Társad. Tört. Tud. Oszt. Közleményei. 1951. 89—102.1. 120. Bökönyi Sándor—Jánossy Dénes: Adatok a pulyka Kolumbusz előtti európai előfordulásához. Aquiia, 1958. 265—269.1. 121. Hankó Béla: Magyar házi szarvasmarháink eredete. Bp. 1957. 30 1. Bocsor Géza: A magyar tarka marha kialakulásának története, környezeti viszonyai, tulajdonságai, tartása, tenyésztése, törzskönyvezése, és értékesítése. Bp. 1960. 371 1. Uő: A magyar tarka marha. Bp. 1959. 315 1. Kovács Miklós: A magyar tarka szarvasmarha története. Bp. 1960. 122. Bökönyi Sándor: Die Haustiere in Ungarn im Mittelalter auf Grund der Knochenfunde. In: Viehzucht und Hirtenleben in Ostmittel-Europa, (a továbbiakban: VHO) Bp. 1961. 83— 111. 1.
