Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után

lehetővé teszi, hogy legalább azokon a területeken, amelyek a földesúri gazdálkodás vagy az állami adózás figyelmét magukra vonták, necsak általánosságokat, hanem számszerű eredményeket is hozzon a kutatás. így érthető, hogy a gabonatermesztés, a szőlőművelés, általában a mezőgazdasági termelés számszerű eredményeit elsősorban ettől az időponttól lehet kisebb-nagyobb hibaforrással meghatározni. Két jelentős kísérletről számolhatunk be ezen a téren. Az egyik több megye gabona, szőlő, sertés és juh dézsmajegyzékei alapján állítja össze e megyék paraszti gazdaságainak terméshozamait, állatállományát, és mutatja be bortermelését a XVI. század második felében.

90 E forráskiadvány mindhárom termelési ág szerkezetét új fényben tünteti fel. Az adatok feldolgozása a parasztság társadalmi viszonyaira is figyelemmel van. A másik kísérlet török adó jegyzékek alapján határozta meg egyes •—- a XVI—XVII. században török uralom alatt álló — területek gabonatermesztésének, állattartásának méreteit.

91 Mindkét kísérlet jelentősen gazdagította ismereteinket. A mezőgazdaság helyzetének egyes helyi vonatkozásairól több tanulmány is készült. Az egyik közülük Pest városának XVIII. századi gazdálkodását, és a mezőgazdaság alakulását Pesten mutatja be.

92 Ugyancsak a XVIII. századi helyzetről ad áttekintést az a jelentés, amelyet annak idején Hadik András kormányzó írt az erdélyi mezőgazdaságról.

93 Egy másik munka a mezőgazdaság fejlődését mutatja be Baranya megyében 1790—1848 között,

94 egy hasonló ugyanebben az időszakban Somogy megye mezőgazdaságát vizsgálja,

95 míg egy rövid cikk adalékot nyújt a mezőgazdaság történetéhez a napóleoni háborúk idején.

90 Már a XIX—XX. századba visz el az a tanulmány, amelyik Csongrád megye művelési ágainak meg- oszlását és annak alakulását mutatja be az 1850-es évektől egészen napjainkig,

97 és az is, amelyik e kérdést az Őrség területén elemzi.

93 A földművelés kérdéseivel foglalkozó kutatásnak a XV. század mellett másik csomópontja a XVIII—XIX. század fordulója és a XIX. század. Van olyan tanulmány, amelyik egy uradalom földművelését mutatja be a XIX. század elején

99 — míg a XIX—XX. század fordulójának még hagyományos eszközökkel történt földművelését eltérő területi relációkban több tanulmány is tárgyalja.

100 Ugyancsk itt említjük 90. N. Kiss István: XVI. századi dézsma jegyzékek. (Borsod, Heves, Bereg, Bihar ós KözépSzolnok megyék) Bp. 1900. 1120 1. Másik három megye dézsmalajtsromait tette közzé Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád.megye dézsmalajtstromai 1522-ből Bp. 1954. 84 1. 91. Káldy-Nagy Gyula: A Szeged környÓKi szultáni hász-birtokok mezőgazdasági termelése a XVII. század második felében. Agt. Sz. 1961. 457—513. 1. Uő: Tolna mezőváros mezőgazdasági termelése a XVI. század derekán a török adó jegyzékekben. Agt. Sz. 19(52. 579—601. 1. 92. Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 12. k. Bp. 1957. 133—192. 1. Ld. még Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében. Uo. 51—131. 1. 93. Makkai László: Hadik András az erdélyi mezőgazdaságról. Agt. Sz. 1957. 37—51. 1. 94. liuzsás Lajos: A jobbágyok mezei (szántóföld, rét, legelő) gazdálkodásának fejlődése Baranyában a feudalizmus végén 1790—1848. In: MTA Dunántúli Tudományos Intézetének Évkönyve 1958. Bp. 1959. 95. T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága. 1790—1848. Kaposvár, 1962. 120 1. 96. Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1956. Eger, 1958. 492—509. 1. 97. Moholi Károly: Csongrád megye művelési agánkén ti megoszlásának alakulása a XIX. század közepétől napjainkig. In: Acta Academici Peadegogicae Szegediensis 1962. Szeged. 1962, 171—193. 1. 98. Bélák Sándor: Az őrségi táj mezőgazdaságának múltja és jövője. Vasi Szemle, 1963. 1—25.1. 99. Oláh József: Föld- és szőlőművelés a sárospataki és regéci uradalmakban a XIX. század első felében. Agt. Sz. 1964. 189—223. 1. 100. Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán. Bp. 1963. 191 1. Uő: Szántás a vásárhelyi pusztán. Néprajzi Közlemények, 1960. 179—185. 1. Bodó Sándor: Az egyesjárom használata a bodrogközi Vajdácskán. Ethn. 1964. 453—455. 1. Balassa Iván: Földművelés