Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
Herum Rusticarum), amelyet 1959-ben még sokszorosított formában, 1961-től azonban már nyomtatva és bővített ter j edelem ben jelentet meg az Akadémia. A fejlődésnek egy íijabb állomását jelentette az is, hogy az Akadémia Agrártörténeti Bizottságának inspirációjára a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is elhatározta 1962-ben az agrártörténeti kutatások pártolását. A Múzeum önálló agrártörténeti osztályt szervezett, s ez ugyancsak olyan vizsgálatok elvégzésén ténykedik, amelyek egy-egy elszigetelt, önmagára utalt kutató erejével nem oldhatók meg. A XVI—XVIII. századi urbáriumok és dézsmajegyzékek feldolgozása révén remélhető, hogy a magyar mezőgazdaság e korszakának organizációjára, struktúrájára egy évtizeden belül fény derül. A Múzeum Mezőgazdasági Munkaeszköztörténeti Archívumának létesítésével arra törekszik, hogy megkönnyítse az ilyen munkaeszközök feldolgozását. 70 Az agrártörténeti kutatások megkönnyítésének célját szem előtt tartva bibliográfiai sorozatok közzétételét is szorgalmazza. így folytatja egy, a háború előtt megindult s a magyarországi mezőgazdasági szakirodalmat a kezdetektől 1945-ig felölelő bibliográfiai .sorozat kiadását. 71 Emellett 1904-től rendszeresen megjelentet egy nemzetközi agrártörténeti bibliográfiát. 72 Ez utóbbit nemzetközi koordináció keretében. Mindezek jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy 195(5 után a magyar agrártörténeti kutatások, melyeknek művelése természetesen az MTA Történettudományi Intézetében, az egyetemi tanszékek keretében, s másutt továbbra is folyik, nemcsak eszmeileg, hanem a kutatások mennyiségét és minőségét illetően is jelentősen fellendültek. A kutatások számbeli gyarapodását lemérhetjük az alább ismertetett irodalom mennyiségének a korábbival szembeni jelentős növekedésével. Ha az azóta megjelent irodalmat ebből a szempontból vizsgáljuk, rögtön szembetűnik a hatalmas számbeli gyarapodás. Ezt nemcsak az önálló agrártörténeti folyóirat létrehozása okozza, bár elsősorban az Agrártörténeti Bizottság munkájának és ennek köszönhető. Okozza ezt az az ugyancsak világszerte meglevő érdeklődés, ami az agrártörténeti kutatások minden ágazata iránt megmutatkozik. Növekedőben van ugyanis ez az érdeklődés Magyarországon is. Ezt mutatja, hogy 1965. december 10-én a Magyar Agrártudományi Egyesület létrehozta Agrártörténeti Szakosztályát, melynek célja társadalmi bázist kiépíteni ezeknek a kutatásoknak a számára. Ezzel a magyar agrártörténeti kutatás szervezete nagyjában-egészében hasonló lesz a világszerte általában meghonosodott szervezeti keretekhez. / Ha az alábbiakban az 1956 után keletkezett agrártörténeti irodalmat mutatjuk be, már felületes szemügyrevételezéskor is feltűnik, milyen jelentős tematikai kiszélesedés jellemzi ez. évek termését. Ez a tematikai gazdagodás igen sok irányban megnyilatkozott, a legjelentősebb azonban a mezőgazdaság termelőerőinek feltárása terén volt. Nem nehéz ennek okát megállapítani: a marxizmus megújhodásának fentebb említett eszmeáramlatai alapján jelentősen hozzájárultak az Agrártörténeti Bizottság által támogatott és irányított komplex munkálatok is. A zsákmányolás módszerei közül a gyűjtögetés 73 és a vadászat 71 — súlyuknak meg70. Ld. Iván Balassa—János Regius: Europäische Zusammenarbeit der Archive zur Geschichte landwirtschaftlicher Arbeitsgeräte. Agt. Sz. 1964. Supplementum. 37—52.1. 71. Az első két kötet még 1934-ben és 1938-ban jelent meg Bibliographia Oeconomica Hungáriáé címen (Budapestini, 354 és 371 1. Conscripserunt Dr. Eugeniiis Dóczy, Dr. Stephan us Bakács és Dr. Ernestus Gerendás, illetve Dr. Emericus Wellrnann.). A további kötetek Bibliographia Litterarum Hungáriáé Oeconomiearum lluralium néven jelentek meg (Bp. 1956, 659 1. 1959, 379 1. 1961. 595 1. és 1963. 611 1.) Az eddig megjelent kötetek 1935-ig ölelik fel a Magyarországon megjelent mezőgazdasági szakirodalmat. 72. Ld. a * alatt közölt jegyzetben. 73. Gunda Béla: A gyűjtögető életmód emlékei a Gyulai havasokban. In: Műveltség és
