Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
tés egyes kérdései, 63 és az erdészet történetének bemutatása 61 köré csoportosítható. Magától értetődik az is, hogy az agrártudomány művelői saját tudományszakuk története iránt is érdeklődnek, aminek ugyancsak több jeles, témájukon sokszor túlmenő publikációt köszönhetünk. 65 1)e foglalkoznak egyes cikkek az agrármeteorológia történetének kérdéseivel, 66 a gépesítés, 67 az öntözéses gazdálkodás 68 történetével stb. Itt kell megemlítenünk egy, az agrártudománnyal szorosan összefüggő tudományterületet, amelynek agrártörténeti tevékenysége sok szempontból jelentős: a kartográfiát. 1956-ig megjelentek a magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusai. Ennek az anyagrendszerező munkálatnak alapján a kéziratos vízrajzi térképekben az agrártörténetírás alapvető új forrásanyagra tett szert, amelyet többféle módon is (a természeti feltételek, a település, a művelési ágak megoszlása) tud alkalmazni, s belőlük addig hiányzó ismereteket nyerni. 69 II. Az 1956—1964 közötti időszak 1956 jelentős változást jelentett az egész magyar történettudomány és benne az agrártörténeti kutatások számára is. Ami ez utóbbit illeti, a mi tudományterületünk több szempontból is fordulóponthoz érkezett. A gyökeres megújulást a marxizmus megújhodásának az az eszmeáramlata idézte elő, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa indított meg Magyarországon is. E kongresszus alkotó eszméinek behatolása az agrártörténetírásba, a régi tézisek felülvizsgálata, új horizontok felfedezése, természetesen nem történhetett egy csapásra, nem is ment máról holnapra. A kongresszus csak megnyitotta a fejlődés előtt az utat, amelyen lépésről lépésre haladva lehetett előre jutni. A régi dogmák lebontása azért, mert önmagunkban kellett leszámolni velük, rendkívüli gyötrelmek árán mehetett csak végbe, s nem volt konfliktusoktól mentes. Mindezt a belső feszültséget fokozta, hogy a személyi kultusz káros következményei éreztették hatásukat a történetírás, az agrártörténeti kutatások területén is. A kritikátlanság, egyes tételek vita nélkül történt elfogadása és dogmává merevítése ugyanis az egyik oldalon a gyors általánosításokat és az azok 63. Penyigey Dénes: Egy fejezet növénytermesztésünk 100 év előtti történetéből. A festő csülleng. ,, Isatis Tinctoria L." története és termesztése. Tiszántúli Gazdák, 1948. 1. Gärtner Károly: A magyar dohány száz éve (1848—1948). Mezőgazdaság és Ipar, 1948. 4. sz. 27—36.1. Bánlaki Sándor: A répa származása. Természet és Társadalom, 1954. 521—-523.1. Surányi János: A kukorica származása és hazai agrotechnikájának néhány fontos kérdése. MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1953. 87—117.1. 64. Lesenyi Ferenc; A centenárium évszázada és az erdőgazdaság. Erdészeti Lapok, 1948. 5—21.1. Nagy László: Az erdőgazdasági helyzet száz év előtt. Erdő, 1954. 445—449.1. Fekete Zoltéin: A hazai erdőrendezés története. Erdő, 1954. 190—198.1. 65. Vincze Ferenc: Tessedik Sámuel, a magyar agrártudomány előfutára. Bp. 1954. 26 1. Uő: Tessedik Sámuel, a magyar mezőgazdaság úttörője. Agrártudomány, 1955. 231—235.1. Lázéír Vilmos: Nagyváthy János emlékezete. MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei. 1955. 245—256.1. Eber Ernő: Egy magyar agrártudós a tizennyolcadik században, Nagyváthy János (1755—1819). Agrártudomány, 1955. 371—373.1. 66. Sulyok Zoltán: Agrármeteorológia a XVIII. században. Időjárás, 1947. 39.1. 67. Ny ékes István: Javaslat — 90 év előtt — mezőgazdaságunk gépesítésére. Műszaki Elet, 1955. 5. sz. 27—28.1. 68. Alcser Jenő: Öntözéses gazdálkodásunk fejlődése, öntözés és Talajjavítás. 1951. 21—23.1. 69. Fodor Ferenc: A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig. — Catalogus mapparum, ex manuscriptis hydrographicarum, archivis Hungaricis excerptarum, usque ad annum 1867.1. füzet. Bp. 1954. 61. 1., 2. füzet. Bp. 1955. 155 1., 3 füzet. Bp. 1956. 219 1. Ld. még Uő: A magyarországi Duna térképi helyzetének fejlődése a XV—XIX. században. Földméréstani közlemények, 1954. 15—30.1. és Uő: Tiszavölgy úrbéri térképei. 1773—1841. Geodézia és Kartográfia, 1957. 39—48.1.
