Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után
pedig a tőkefelhalmozás súlyos korlátait, s a tőkehiány következtében kibontakozó átmeneti gazdálkodást, amely e korszakot a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra való áttérés időszakaként jellemezte. A munkaközösség elsőként mutatta ki, hogy a parasztság legnagyobbmérvű megfosztása a földtől 1849 után, az úrbérrendezés végrehajtása során történt. 35 Ezzel kapcsolatosan képet rajzolt a paraszti osztályharc fellendüléséről, a parasztság földje megtartásáért vívott küzdelmeiről. Az elemzés kiterjedt a tőkés gazdálkodásra való átmenet különféle formáira, eszközeire a nagybirtokon, míg a parasztság felbomlásának, a falusi osztályharcnak, a telepítéseknek, a gépesítésnek stb. problémáit inkább csak felvetette. E munkaközösség is, s más munkák is 36 nagy figyelmet szenteltek az átmeneti gazdálkodás alapproblémái, a ledolgozás és a bérmunka különböző formáinak, egymáshoz való viszonyuknak, elterjedésüknek stb. A nagyobb uradalmak adatainak figyelembevételével kimutatható volt már a kutatásnak ebben a kezdeti időszakában is, hogy ezekben a gazdaságokban az igásrobot kezdettől fogva mellékes szerepet játszott. A kapitalizmuskori agrártörténet kutatásának középpontjában kétségtelenül a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra való átmenet állt. A kutatások leginkább ezen a téren haladtak előre, amit annak lehet köszönni, hogy a részletvizsgálatok itt voltak a legmegalapozottabbak, a legeredményesebbek. Lehetővé tette ezt az is, hogy az egy-egy kisebb területi egység alapos vizsgálatára irányuló törekvéseket ezen a téren lehetett módszertanilag is a legjobban alapul venni, hiszen itt hasznosítani lehetett a korábbi történetkutatás módszertani tapasztalatait is. Ennek is, meg a széleskörű anyagfeltárásnak, finom elemzőkészségnek is köszönhető, hogy az a monográfia, 37 amelyik ezt a kérdést egy nagyobb uradalom forrásanyagának feltárása révén kisebb tájegység keretében mutatta be, a fejlődésnek sok új vonását tárta fel és számos új, konkrét forrásanyagon végigvezetett szempontot nyújtott a marxista agrártörténetírás számára. A munka nyomán fény derült arra, hogy az úrbérrendezésnek az abszolutizmus által történt végrehajtása hátrányosabb volt a parasztság számára, mint az 1848-i tényleges helyzet. Bemutatja a szerző az átmenet fő formáit, a kapitalista gazdálkodás győzelmének kibontakozását is a vizsgált uradalom területén. A kifejlődött kapitalizmus korszakának kutatása terén ebben az időszakban csak az első úttörő kísérletek történtek meg. A kutatás középpontjában a századfordulé> parasztságtörténetének kérdései álltak, kapcsolatban azzal, hogy a mezőgazdasági munkásmozgalmak a századforduló táján ,,az agrárszocializmus" köntösében az államhatalommal a fegyveres összecsapásokig is fejlődtek. Kísérlet történt a parasztság felbomlásának bemutatására a századfordulón, 38 valamint az 1867—1914 közötti időszak mezőgazdasági munkásmegmozdulásainak, a nincstelen paraszti tömegek osztályharca egyes mozzanatainak feltárására. Az ez utóbbi kérdéssel foglalkozó nagyszámú munka 39 önmagában is mutatja a kutatások érdeklődési körét. 35. Erre ld. még S. Sándor Pál: Adatok a parasztság kisajátításáról és mozgalmairól az abszolutizmus korában. (1849—1867). Száz. 1950. 333—352.1. 36. Méret Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. (Feudális maradványok a munkaszervezetben.) 1850—1945. Száz. 1950. 235—298.1. Balassa Iván: Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (185Ü—1944). Ethn. 1955. 187—224.1. 37. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra Bp. 1957. 592 1. 38. Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése a XX. század elején. Száz. 1952. 437—468.1. 39. Ld. többek között: Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom. Száz. 1956. <)17—658.1. Biró József: A Szántó Kovács János-féle agrárszocialista mozgalom. Hódmezővá3 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 33
