Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)

Ezek az előzmények érlelték meg a rendszeres és tervszerű agrártörténeti kutatások előfeltételeit, a szemléltető mezőgazdasági népművelés megnövekedett feladatai pedig szükségessé is tették azokat. Elmélyült agrártörténeti gyűjtő, kutató és feldolgozó munka nélkül ugyanis nem vállalkozhatna a múzeum a magyar mezőgazdaság fejlődésének, s e fejlődés törvényszerűségeinek feltárására, kiállításaiban az agro- és zootechnika korszerű színvonaláig megtett útnak ábrázolására. Valójában e szükséglet diktálta 1962-ben a múzeum agrártörténeti osztályának megalakítását, amely bizonyos muzeológiai feladatok ellátásán kívül a magyar agrár-történetírás országos tennivalóiban való részvételét is felvette munkatervébe.

26 A munka szélesebb megalapozását elősegítette a Magyar Tudományos Akadémia .Agrártörténeti Bizottsága, amely határozatban foglalt állást a szóban levő kezdeményezés mellett. „A Bizottság egyhangú helyesléssel fogadta — mondja a határozat —, hogy a Múzeum feladatainak megoldása érdekében agrártörténeti osztályt épít ki. Hasznosnak és szükségesnek ítélte, hogy a Miizeum, amely -— munkatervéből is kitetszően — nemzetközi viszonylatban is egyedülállóan, szervezeti helyzetéből következően pedig példamutatóan koncentrálja a mezőgazdaság múltjának és jelenének, egyszóval az agrártörténet művelésének szakembereit, az agrártörténet művelésében résztvevő más tudományos intézetekkel együttműködve kívánja megszervezni a feladatköréből adódó agrártörténeti kutató és feldolgozó munkát... A Bizottság a maga részéről minden tekintetben, a lehetőségekhez képest célhitel biztosításával is támogatja a Múzeumot a terv megvalósításában."

27 Ez a határozat nem maradt papíron, mert a múzeum kutatási feladatai azóta a Bizottság programjába és az országos távlati tudományos tervekbe is belekerültek, sőt a Bizottság a múzeum agrártörténeti osztályát akadémiai alkalmazásban álló agrártörténészekkel egészítette ki, ezenkívül a múzeumi kutatáshoz célhitelt is folyósított. A vállalt feladatok egyik része agrártörténeti források feltárására, másik része meghatározott témák történeti feldolgozására irányul. A forrásfeltárások közül ma is legjelentősebb a múzeum bibliográfiai munkássága. Ez a magyar mezőgazdasági szakirodalom már említett bibliográfiájának folytatólagos kiadása mellett 1963 óta eg}' nemzetközi agrártörténeti bibliográfia összeállítására és megjelentetésére is kiterjed. Ennek a „Bibliographia Históriáé Berum Rusticarum Internationalis" című, évenként megjelenő kötetei a világ minden országának agrártörténeti irodalmát ölelik fel.

28 A kiadvány összeállításában — nemzetközi jellegének megfelelően, — a múzeum bibligráfus szakemberein kívül 36 külföldi szakértő és 6 tudománj'os intézet is közreműködik. A levéltári források közül múzeumunk a XVI—XVIII. századi urbáriumok és összeírások, továbbá az agrártörténeti jelentőségű kéziratos térképek feltárásába kapcsolódott be. Az előbbi munka a MTA Történettudományi Intézetével együttműködve indult s részben a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárával, az utóbbi pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel közös vállalkozásban történik. A legutóbbi két évben a múzeum agrártörténeti osztálya a Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmával feltett kérdőpontokra adott paraszti válaszok gyűjtésén dolgozott, úgyhogy e gazdag, népi eredetű, a magyar parasztság helyzetét hűen ki26. Wellmann Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Osztályának megalakulása. Agrártörténeti Szemle. 5. évf, 1963. 1'—2. sz. 215—216. p. 27. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti kutatómunkájának feladatterve. Jegyzőkönyv a MTA Agrártörténeti Bizottságának 1963. febr. hó 21-én tartott üléséről. 55—56. p. Kézirat. Mezőgazdasági Múzeum könyvtára. 28. Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia. Agrártörténeti Szemle 6. évf. 1964. 1—2. sz. 271—274. p.