Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)

egyéb régiségek összegyűjtve vannak kiállítva. Ez mégis már magában hordozta a későbbiekben kifejlődő agrártörténeti gyűjtő- és feldolgozó munka csíráit. Az agrártörténeti tudományos munka a múzeum működésének 70 éve alatt nagy hullámzást mutatott. Maradandó értékű alkotást hozó vállalkozás volt a magyar gazdasági irodalom bibliográfiájának összeállítása és kiadása. 1934-ben napvilágot látott a „Bibliographia Oeconomica Hungáriáé" c. kiadvány első kötete, amely az 1505—1805 között megjelent hazai gazdasági szakirodalom 1800 címleírását tartalmazza. Követte ezt négy év miilva az 1806—1830. évek 3600 művét tartalmazó második bibliográfiai kötet. A bibliográfiában már benne van egy átfogóbb történeti munka alapgondolata, amelyről az első kötet előszava a következőket mondja: „E bibliográfia azonban nemcsak a történetkutatásnak akar szolgálatára lenni, de lehetővé akarja tenni egy rendszeres gazdasági irodalomtörténet megírását is, ami hogy mai napig hiányzik, az a magyar tudományosságnak alig takarható szégyenfoltja . . . Ezért tartjuk a magyar mezőgazdasági irodalom történetének rendszeres megírását elsőrendű magyar, nemzeti, tudományos feladatnak. Ezt a feladatot akarja szolgálni most kiadott bibliográfiánk is."

2:s A múzeum bibliográfiai munkásságát megakasztotta a második világháború, de a felszabadulás után, amint arra lehetőség nyílott, folytatódott ez az immár hagyományosnak tekinthető feladat. A múzeumban külön bibliográfiai munkacsoport alakult, ennek munkája eredményeként 1956-tól „Bibliographia Litterarum Hungáriáé Oeconomicarum Ruralium" címmel a korábbinál gyorsabb ütemben jelentek meg a következő kötetek. Az utóbbi tíz évben kiadott III—VII. kötet az 1831—1940 közötti évek szakirodalmi termését foglalja magába. Belátható időn belül közreadható lesz a VIII. kötet is. Ha ez bekövetkezik, a múzeum feltárta a felszabadulás előtti magyar mezőgazdasági könyvirodalom majdnem 40 ezer tételből álló teljes címanyagát. A történeti feldolgozó munka szintén a felszabadulás után kezdte bontogatni szárnyait a mxizeumban. Első képviselője Hankó Béla neves állathistorikusunk volt, aki több évtizedes anyaggyűjtése alapján, a Mezőgazdasági Múzeumban kifejtett munkássága alatt két jelentős művet alkotott. Itt készítette „A magyar háziállatok története" című, 1954-ben kiadott könyvét, továbbá ,,A Kárpát-medence gazdasági viszonyai az őskortól a honfoglalásig" című, még kiadásra váró átfogó munkáját. Minthogy a Mezőgazdasági Múzeum története magában véve is agrártörténeti adalék, a múzeum 60 éves mííködését és annak társadalmi, gazdasági vonatkozásait tartalmazó emlékkönyvet

24 is méltán sorolhatjuk a múzeumban készült agrártörténeti művek közé. A fejlődés újabb szakaszát a népszerűen tudományos agrártörténeti ismeretterjesztés kiszélesedése jelezte. 1957-től kezdve az intézetben egyre több kutató-muzeológus kapcsolódott be a történeti kérdések vizsgálatába. A feltárt ismeretanyagot azután a múzeum részben kiállításaiban, részben rövid népszerűsítő füzetek kiadásával igyekezett közkinccsé tenni. Ezt a célt szoltálta a „Mezőgazdasági Múzeum Füzetei" c. sorozat megindítása, amelynek eddigi számai főleg növénytermesztés-, állattenyésztés-, méhészet-, halászat-, gépesítéstörténeti tárgyúak, vagy egyes nagyjaink mezőgazdaságfejlesztő tevékenységét ismertetik.

25 Az ismeretterjesztés fellendülésén kívül a múzeumban akkoriban végzett agrártörténeti feldolgozó munka értékeként tarthatjuk számon Éber Ernő összefoglaló művét „A magyar állattenyésztés fejlődésé" ről, amely 1961-ben látott napvilágot. 23. Bibliographia Oeconomica Hungáriáé. Bp. 1934. 1. kötet. 5. p. 24. S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896—1956. Bp. 1956. 243 p. 25. Király István: A Mezőgazdasági Múzeum füzetei. Agrártörténeti Szemle. 6. évf. 1964. 1—2. sz. 275—281. p. 2* 19