Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
san messze a valóságtól, ha a fenti példák alapján feltételezzük, hogy a paraszti és urasági földek tisztajövedelmének — legalább a csákvári uradalom területén — holdankénti átlaga között 10—20%-os különbség lehetett, vagyis ennyivel sorolhatták alacsonyabb osztályokba az urasági földeket a parasztokénál. Ebben a különbségben viszont már a fentebb vázolt „módosító" tényezők játszhatták az elsődleges szerepet. Mindenképpen hasznosnak látszik, ha az urasági földek tisztajövedelmét nemcsak a paraszti földek, hanem az országos átlagok értékével is összevetjük. Ehhez viszont meg kell határoznunk hozzávetőleges pontossággal az uradalmi átlag értékét. A már alkalmazott „alacsony", „közepes" és „magas" átlagok kategóriája mellett maradva, a következőképpen tagolható az uradalom egész területe: kat. hold az egész terület %-a Alacsony, 1 —2 frt-os átlagértékek kategóriájába esett 33 084 52 Közepes, 3 —4 frt-os átlagértékek kategóriájába esett 19 890 31 Magas, 5 — 7,5 frt-os átlagértékek kategóriájába esett 10 801 17 Táblázatos összevetésünk szerint, amilyen mértékben nőtt a tisztajövedelem átlaga, vele szinte arányosan csökkent a földbirtok területe : a magas átlagok kategóriájába esett az uradalmi földterület 1/6-a, a közepesbe alig 1/3 alacsony kategóriába több mint 1/2-e. Számba véve mostmár az uradalom egész területét, a tisztaj övedelem holdankénti átlaga pontosan 3,2 frt. volt Ezzel szemben az országos átlag kat. holdanként 1856-tól 1897-ig a következőképpen alakult: 1856-ban 2,77 frt, 1867-ben 2,63 frt, 1883-ban 2,91 frt és 1897-ben 2,83 frt volt. 71 A jelzett időszakban eszerint az országos átlag mintegy 2,8 frt-nak vehető. A fenti átlagok összevetéséből kiderül, hogy a csákvári uradalomban a földek tisztajövedelme 0,4frt-tal, százalékban kifejezve mintegy 14%-kal meghaladta az országos átlagot. Ha elfogadjuk, hogy a megállapított tisztaj övedelem legalábbis viszonylagosan kifejezte az adott földterület gazdasági értékét, és egyben utalt fejlettségi fokára, úgy a fentebbi összevetésünkből az tűnik ki, hogy a csákvári uradalom ebből a szempontból az átlagos országos adottságoknál valamivel kedvezőbb helyzetben volt. Ha azonban mérlegeljük, hogy az ország földterületének mindössze 25—26%-át borította erdőség és a szántóföld közel 50%-át foglalta el, míg ezzel szemben a csákvári uradalom területén a művelési ágak aránya az országosnak inkább a fordítottja volt ; s ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a nagybirtok elbírálásánál többször említett „módosító tényezők" végül a paraszti földek átlagánál itt valamivel kisebb tisztajövédelmi átlagot eredményezték, akkor az uradalom gazdasági adottsága a tisztajövedelmi átlagok alapján már sokkal jobbnak nevezhető, hiszen a művelési ágak kedvezőtlen megoszlása ellenére is lényegesen túlszárnyalta az átlagos országos szintet. Vizsgálódásainkat még két összevetéssel szeretnénk lezárni. Az első esetben azt kutatnánk, hogy miként aranylott egymáshoz az átlagos tisztajövedelem és a holdankénti földbérek átlaga az uradalom egy-egy birtokegységében. Magától értődő, hogy csak az olyan birtokegységekben tehetünk összehasonlítást, ahol 71. Varga István: a 4. jegyzetben i.m. 303 p.
